A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976

Cziboly Józsefné - Szőke Tiborné: Bibliobuszok a főváros könyvtárhálózatában

A táblázat (152—153 1.) adataiból kimutatható, hogy

— egy-egy helyen átlagosan hány olvasót kell ellátni egy kölcsönzés alkalmából. A kölcsönzési idő egy alkalommal 2 óra, ebből következik, hogy a 3-as, 9-es megállóban egy-egy olvasóra alig jut két perc, vagy még annyi sem, másutt pedig pl. a 4-es, 5-ös megállóban 8 perc vagy esetleg annál is több.

— A kb. azonos létszámú 6-os, 8-as, 12-es megállókban sem azonos a kölcsönzés gyakorisága, az egyik helyen gyakrabban jönnek az olvasók, a másik helyen ritkábban.

A táblázatból viszont nem derül ki, hogy a gyakorlatban korántsem ilyen átlagos a forgalom, mert pl. egy-egy ünnep vagy műszaki hiba miatti zárva tartás után, egy alkalommal 80-100-an is jönnek kölcsönözni.

Azt is megállapíthattuk, hogy egyes megállókban a kölcsönzési esetek száma, másutt pedig a kikölcsönzött kötetek száma a magasabb.

Az átlagszámítások szerint a kölcsönzött kötetek mennyisége - amint a táblázat mutatja — nem függ teljesen a kölcsönzők számától. A 13-as állomáson a 68 kölcsönző 167 kötetet vitt el, míg a 9-es állomáson 59 kölcsönző 181 kötetet.

Négy év mintavételi statisztikája (154—155 1.), mind a felnőttek, mind a gyermekek esetében azt mutatja, hogy a mozgókönyvtárban magasabb a szépirodalmi művek olvasottsága és alacsonyabb az ismeretterjesztőé, mint a telepített könyvtárakban. Ennek a jelenségnek számos oka a könyvtár egyedi sajátosságaiból fakad.

— Az igénybevevők között kezdettől fogva nagy számban vannak teljesen kezdő olvasók, akik először iratkoztak be könyvtárba. Ők elsősorban szépirodalmat választanak.

— A könyvtáros gyakran olyan túlterhelt, hogy nem tud érdemben tájékoztatni, és így az olvasók választása elsősorban a szépirodalom köréből történik.

— Az olvasó nem figyel fel a hangos tájékoztatásra, nem tekinti át az új kiadványokat, mert siet a kölcsönzéssel.

— A gyakori kölcsönzők nagy része idős ember, akinek van ideje egy hét alatt végigolvasni az elvitt könyveket. Közülük többen választanak nagyobbrészt csak szépirodalmat.

A gyermek olvasók kölcsönzésénél is tapasztalható ez a jelenség, bár ott sokkal jobb a helyzet és észrevehetően állandóan javuló tendenciát mutat.

Az igények kielégítését gondos előjegyzéses rendszer is szolgálja. Mivel egy-egy úton csak kb. 2500 kötet áll az olvasók rendelkezésére, könnyen előfordul, hogy éppen az a könyv nincs a buszon, amit keresnek. Az előjegyzéseket speciálisan a mozgókönyvtárra tervezett kérőlapra írják. Később felhasználható az igények elemzésekor, szerzeményezéskor stb.

Az előjegyzett művet a könyvtáros a raktárban kikeresi, előkészíti és a következő kölcsönzés alkalmával magával viszi. Az első félévben 555 könyvet jegyeztek elő, amelynek a 30,5 százaléka ismeretterjesztő mű volt. Az alapállomány viszonylagos teljességére enged következtetni az a tény, hogy a 169 előjegyzett ismeretterjesztő mű közül csupán négyet kellett más könyvtárból beszerezni, a 368 előjegyzett szépirodalmi mű közül csak hatot, ezek jórészt 1965 előtt jelentek meg.

TÁJÉKOZTATÁS, PROPAGANDA Feliratok, irányítótáblák, szemléltető eszközök.

Telepített könyvtárban bőséges hely és alkalom nyílik arra, hogy különféle feliratokat helyezzenek el, amelyek útbaigazítják, orientálják a könyvtárba beiratkozó olvasót. Ezt a feladatot nehezebb volt megoldani a bibliobuszon. Az ablakokra merőlegesen álló polcokon a járóköz felé eső részére lehetett felerősíteni azokat a táblákat, amelyek közük, hogy a polcon milyen könyvek találhatók. Az első biblio- busznál ezeket a polc felső vastartójára akasztották. A második bibliobuszon az egyes polcok végére kis tartó berendezést szereltek, amelybe a könyvtáros maga úja meg és helyezi el a megfelelő szövegű táb169