A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Király Lászlóné - Szőke Tiborné: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának fejlődése 1970-1975
a) a könyvtárak nagyságrendjétől, helyi szerepétől, s az objektív lehetőségektől függő differenciált állományépítés; b) a hálózaton belüli könyvtárközi kölcsönzés kialakítása; c) a könyvállomány kurrensen tartása; d) az igénykutatáson alapuló állományelemzések, az állományapasztás rendszeressége; e) a szépirodalmi állomány igényes fejlesztése. A könyvtári gyűjtemények differenciált fejlesztését alapozza meg a FSZEK hálózatában kialakítandó könyvtártípusok gyűjtőköri szabályzatának összeállítása. 1975 -ben készült el a nagy, részleges felsőfokú és a középszintű kerületi könyvtárak gyűjtőköri szabályzata. A bibliobuszok indítását természetszerűleg megelőzte a várható olvasói igényeknek megfelelő gyűjteményi koncepció kialakítása. A fiókkönyvtárak gyűjtőköri szabályzatának elkészítése folyamatban van. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT Olvasók száma: 1970—75. 1970 1971 1972 1973 1974 1975 164 292 168 533 171 473 168 993 168 792 159 232 Felnőtt: 120 445 123 096 124 859 122 443 121 663 114 117 Gyermek: 43 847 45 437 46 614 46 550 47 129 45 115 Az olvasók száma 1972-ben kiugró magasságot ért el. 1975- ben viszont jelentős csökkenést mutat. Ebben demográfiai tényezők is közrejátszanak. Az utóbbi évekig alapjaiban változatlan hálózat szolgáltatása stabilizálta az igénybevevők számát. Bebizonyított tény,hogy az olvasók számának jelentős, emelését csak új könyvtárak létesítésével lehet elérni. Különösen kívánatos lenne ez az új lakótelepeken. A József Attila telepen kívül másutt a közelmúltban nem épült könyvtár. Sok olvasót veszítettek a könyvtárak a szanálások révén; számos korábbi olvasó új lakótelepre költözött, ott azonban könyvtár nélkül maradt. Súlyosbította a helyzetet, hogy munkerőhiány miatt számos könyvtárat, elsősorban fiókkönyvtárakat hosszabb -rövidebb ideig zárva kellett tartani. Míg az 1970-es évben a hálózatban összesen 20 132 kölcsönzési nappal számolhattunk, addig 1975-ben a karbantartások miatti zárva tartás és a munkaerőhiány következtében ez 18 228 napra csökkent. Az egész évben folyamatosan működő könyvtárakban olvasócsökkenés nem volt tapasztalható. Az olvasólétszám csökkenésével együtt természetszerűen csökkent a könyvtárlátogatók, s a kölcsönzött kötetek száma. Hiányoznak a végleg bezárt két fiókkönyvtár olvasói is. A könyvtárak általános túlzsúfoltsága és az olvasói forgalom intenzitása — néhány könyvtár kivételével — nem tette lehetővé, ser i indokolttá az erőteljesebb olvasószervezést. Az olvasóutánpótlást elsősorban az általános és középiskolák^ dolgozók esti iskolái és a szakmunkásképző intézetek tanulóinak szervezett könyvtárlátogatásaival igyekeztek biztosítani. A könyvtári tagok számbeli alakulásának és az igénybevétel intenzitásának összefüggéseit a szolgáltatás gazdagításávalbeszédesenillusztrálja a soroksári 35-ös és a csepeli 30- as könyvtár példája. Mindkettő gyakorlatilag a korábbi helyén, de új, modern épületben, többszörösen megnövekedett alapterületen, rövid idő alatt jelentősen megnövelte az igénybevevők körét és számát. (Olvasótermek, fonotéka, kiállítóterem.) 120