A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Király Lászlóné - Szőke Tiborné: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának fejlődése 1970-1975
zésből fakadó terheket. Az 1970/71-es oktatási évben hetven, 1974/75-ben száztíz dolgozó tanult egyidejűleg közép-, vagy felsőfokú intézményekben, esti vagy levelező tagozaton. A könyvtárosok szakmai továbbképzését egyrészt a Könyvtártudományi és Módszertani Központ tanfolyamai, másrészt intézeten belül szervezett tanfolyamok biztosították. AZ ÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A FSZEK hálózatában a tervidőszak alatt 1.671.404 kötetről 1 948 876- ra, azaz 277 472 kötettel emelkedett a könyvállomány. A gyűjtemény gyarapíthatósága nagyrészt a könyvtári alapterület függvénye. Mivel a könyvtárak túlnyomó többsége a kis alapterület miatt évek, ill. évtizedek óta maximálisan telített, az évenkénti gyarapodást követnie kellett a szükséges állományapasztáson túli könyvkivonásnak ahhoz, hogy az új könyvek elhelyezhetők legyenek. Ezért a tényleges állománygyarapodás aránylag lassú ütemű a jelentősen megnövekedett könyvbeszerzési keret mellett is. A növekedés jelentős hányada is a már említett három — új helyiségbe költözött és megnagyobbodott — könyvtár állományát képezi. A kőbányai 12-es könyvtár állománya csupán az új helyiség megnyitása időpontjára 40 000 kötettel gyarapoA könyvbeszerzési keret 5 év alatt lakosonként 1,9 forintról 2,7 forintra emelkedett, a gyűjteményből való részesedés lakosonként az 1970-es 0,84 kötetről 1,0 kötetre, az egy beiratkozott olvasóra jutó kötetszám 10,2 - ről 12,2 kötetre emelkedett. A már említett gyűjteményi növekedés mellett ez utóbbiba belejátszik az olvasók számának csökkenése is. A könyvellátottság tekintetében mutatkozó kerületenkénti eltérések, pontosan tükrözik a könyvtártelepítési egyenetlenségeket. A könyvtári szolgáltatási helyekkel legjobban behálózott kerületekben értelemszerűen magasabb a lakosság kötetenként részesedése a könyvgyűjteményekből. A I. és a IX. kerületben pl. 1,9, Ш. 1,6 kötet jut egy-egy kerületi lakosra, míg a II. kerületben 0,8, a XI. és a XVIII. kerületben pedig csak 0,6 kötet. A kerületenkénti könyvtárellátottság mutatói fő vonásokban évről évre azonos helyzetet tükröznek. Néhány kerületben a megnagyobbodott könyvtárak gyűjteményei javították a mutatókat, de a kerületek nagy többségében 5 év alatt nem történt változás, így pl. a II.,a XIIl.,ésaXIV. kerületben. A könytári állomány fejlődését az elmúlt időszakban nem a számszerű növekedés jelzi, henem elsősorban a gyűjtemény összetétele, minősége. Szinte valamennyi könyvtárban jelentékenyen megnövekedett a kézikönyvek és a helyben olvasásra szánt fontos művek mennyisége. Szemben az 1970-es 84 300 kötettel 1975- ben 130 650 kötet volt a helybenolvasást szolgáló művek száma a hálózatban .Az egyes könyvtárakban ez a könyvanyag 560 és 8 000 között van. Szembetűnő növekedés mutatkozott a periodikák számának gyarapodásában, 1970- ben 19 739, 1975- ben összesen 27 483 napilap és folyóirat járt a könyvtárakba. A tárgyalt időszakban alakult ki a könyvtárakban a audiovizuális eszközök gyűjteménye. Két könyvtárban vált lehetővé fonotéka létesítése (a soroksári 35- ös és a kőbányai 12- es könyvtárban), de szerényebb körülmények között zenehallgatást biztosít az I. kerületi 20 -as, a VIII. kerületi 9 -es és XI. kerületi 6- os könyvtár is. Az öt könyvtárnak összesen 2 685 egység hangzó állománya volt 1975 végén. Különféle könyvtári rendezvények illusztrálásához a könyvtárak többsége rendelkezik kisebb- nagyobb hanglemez-, ill. magnószalag-„gyűjteménnyel”, összesen mintegy 3 800 egységgel; 1970-ben még szinte semmiféle hangzó eszközük nem volt. Tovább fejlődött az e téren már hagyományokkal rendelkező kőbányai, kispesti és újpesti könyvtár műszaki szakrészlegének állománya. Igen jelentős része gyűjteményüknek a 30 féle szakfolyóirat és a 6 referálólap. 118
