A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Király Lászlóné - Szőke Tiborné: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának fejlődése 1970-1975
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR HÁLÓZATÁNAK FEJLŐDÉSE 1970- 1975. A fővárosi tanácsi közművelődési könyvtárügy megítélésénél figyelembe veendők azok a dokumentumok, amelyek éppen a tárgyalt időszakban születtek és többségükben közvetlenül vagy közvetve hosz- szabb távra megszabták a teendőket. Az 1970-ben megrendezett III. országos könyvtárügyi konferencia ajánlásaiban a korábbiaknál jóval hangsúlyozottabban került előtérbe — egyebek között — a fővárosnak és agglomerációjának a könyvtárügye. A konferenciát, követően napvilágot látott irányelvek az ifjúság, továbbá a munkásság könyvtári ellátására, az Alapelvek'és követelmények a közművelődési könyvtárak tervezéséhez Stb. — a megelőző tapasztalatok szintéziseképpen - egyértelmű feladatmeghatározásokat tartalmaztak. Hosszabb távon is érvényes, - de egyúttal azonnal adaptálandó célkitűzések megoldására mozgósított az MSZMP Budapesti Bizottságának 1971. szeptemberi határozata a fővárosi közművelődés főbb kérdéseiről. A Fővárosi Tanács VB 1972 augusztusában tárgyalta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tevékenységét és a hozott határozatokban megjelölte a közeljövő legfontosabb teendőit. Szélesebb összefüggésekben ugyanezek a kérdések szerepeltek 1972 decemberében a Fővárosi Tanács VB azon határozataiban, melyek a fővárosi közművelődés helyzetével és feladataival foglalkoztak. A Fővárosi Tanács VB művelődésügyi főosztálya 1975- ben általános felügyeleti vizsgálat keretében elemezte az intézmény tevékenységét. Az MSZMP KB 1974- es határozata a közművelődés helyzetéről lehetővé tette, hogy a tudatosság magasabb fokán összegezzük az elmúlt szakasz tevékenységét és ennek birtokában vázoljuk fel a hálózat további fejlesztésének körvonalait is. A TÁRSADALMI KÖRNYEZET Budapest az ország fővárosa, közigazgatási, kulturális és gazdasági centruma. Itt összpontosul az ipar egyharmada, a fővárosban található a kutatóintézetek 80 százaléka, a felsőoktatási intézmények fele. Itt bonyolódik le a kiskereskedelmi forgalom egyharmada. A főváros szerepe az ország életében minden tekintetben kiemelkedő. Budapest települési jellemzőit és a lakosság összetételét tekintve is sajátos képet mutat. Itt él az ország népességének egyötöde. Lakosainak száma 1975. december 31 - én 2 071 000 és a budapesti lakosság több mint 30 százaléka munkás. Budapestmindezek melléttel nem hanyagolható mezőgazdasági területtel is rendelkezik. A főváros lakosságából kb. 30 ezren a mezőgazdasági ágazatban dolgoznak. Az aktív korosztálynak meglehetősen nagy arányát képviselik a szálláslakó, illetve bejáró dolgozók. Az iparban foglalkoztatott mintegy 600 ezer főből 55 ezer a szálláslakó. Hatalmas agglomerációs gyűrű veszi körül a fővárost, ez 45 községet és várost foglal magában. Számos idetartozó településről az aktív keresők 50—60 százaléka a fővárosba jár dolgozni. Az életkori összetételre jellemző, hogy a főváros lakosságának 14,2 százaléka 14 éven aluli, 8,6 százaléka általános iskoláskorú, s 20,3 százaléka a 60 éven felüli.* A demográfiai és munkaerő-számítások szerint a korösszetétel változása miatt Budapesten csökkenő tendenciát mutat a munkaképes népesség létszáma. *. Budapest Statisztikai évkönyve, Bp. KSH. 1975. 112
