A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976

Sugár Ágnes: A terézvárosi 10-es számú könyvtár 50 éves története

Mensáros László előadóestje (a XX. század költészete), Sándor György .dinmoralista” estje, Jókai Anna, Kertész Ákos beszélgetései a könyvtár olvasóival. A Költészet Napja alkalmával irodalmi est volt Gordon Zsuzsa, Lelkes Dalma, Nagy Attila színművészek közreműködésével. A „Sugár út két oldalán” címen terézvárosi irodalmi est volt Csernus Marianne, Bitskey Tibor közreműködésével, Marót Miklós összeállításában. Ezek a VI. kerületi Népművelési csoporttal együtt rendezett műsorok színvonalasak, ér­dekesek voltak, sok látogatót vonzottak, akik maguk is hozzászóltak és vitáztak.- 1972 - ben TV riportműsort készítettek a könyvtárban a TV- könyvtár - olvasás egymásrahatá­sáról. — Ugyanebben a periódusban számos külföldi vendég — könyvtári és népművelési vezető szakem­ber — látogatta meg a könyvtárat a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Finnországból. A könyvtár helyét, szerepét szűkebb pátriájában jobban megvilágítja, ha néhány adattal vázolják helyzetét az 1970-es évek elején. A lakosság száma 88 ezer. A közhiedelemmel szemben igen sok fizikai dolgozó él a Terézvárosban, zömmel más kerületbe járnak dolgozni. Helyben csak néhány nyomda és kis­ipari szövetkezet van. Jelentős az alkalmazotti réteg és magas a nyugdíjasok száma (27%). Különleges jelenség, hogy a kerületben sok közintézmény van. Tizenöt követség, tizenhárom szak- szervezeti központ, kilenc színház, köztük az Állami Operaház, három művelődési ház, három mozi, szá­mos művészeti szövetség, múzeum, kilenc általános, kilenc középiskola és két főiskola. Az iskolák közül híres, gazdag hagyományokkal rendelkezik a Labda utcai általános iskola, mely 1781-ben nyílt, a mai Karikás Frigyes általános iskola több mint száz éves, a Varga Katalin szakközépiskola szintén és a Köl­csey gimnázium nemrég ünnepelte 75. születésnapját, a Képzőművészeti és Zeneművészeti Főiskola a kerület történelmi nevezetességű intézményei. VII. ÖTVEN ÉV MÉRLEGE - A JÖVÖ TERVEI A megtett üt igen küzdelmes, de összességében eredményes volt. — A könyvállomány a kezdethez viszonyítva tizenötszörösére, a rendelkezésre álló alapterület két­szeresére növekedett. A berendezés, a bútorzat, felszerelési tárgyak korszerűbbek, szebbek lettek. — Az olvasószolgálat feltételei jobbak, szervezettebbek. Szélesebb körű az olvasók informálása, tájékoztatása, minimális a teljesíthetetlen kérések száma. — A kezdeti három könyvtárossal szemben jelenleg tíz könyvtári dolgozó látja el a szolgálatot. Munkájukat segítik, tartalmasabbá teszik a rendszeresen megjelenő bibliográfiák, lexikonok stb. Az állo­mány megismerését és feltárását többféle, az igényekhez, a könyvkiadáshoz, az állomány gyarapodásához igazodó katalógus folyamatos gondozása és bővítése szolgálja. — A kölcsönzés színvonalát hivatott elősegíteni a könyvek, az előfizetett folyóiratok választéká­nak állandó javítása. 1962 - ben, amikor áttért a könyvtár a szabadpolcrendszeire, 6000 kötet foglalt he­lyet a polcokon. Átrendezések, felújítások után jelenleg több mint 21 000 kötet közül választhatnak az olvasók. Az 1974. év első félévi adatai a könyvállomány egészséges arányait tükrözik. Az 50 000kötetes gyűjtemény 66%- a szépirodalom, 44%- a ismeretterjesztő, ebből a társadalomtudomány 15%, a termé­szettudomány 4%, a műszaki irodalom 4%, egyéb szakirodalom 21%. 1924-ben 18 újság, folyóirat, még 1964—1965-ben is csak 47, jelenleg 80 féle periodika található a. könyvtárban. Megoszlásuk a következő: 109

Next

/
Thumbnails
Contents