A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Sugár Ágnes: A terézvárosi 10-es számú könyvtár 50 éves története
Ebből megtudhatjuk, hogy 1943- ban a tisztviselők létszáma a központi könyvtárban és a fiókokban együttesen 93 fő. A könyvek gyarapodása erősen visszaesik, a kötetforgalom csökken. 1944- ben 13 fiók 75.649 kötetet, az előző évben 121.000 kötetet kölcsönzött. E két év alatt rengeteg energia fecsér- lődött el... Végül is abban a megoldhatatlan feladatban csúcsosodott ki a könyvtárosok munkája: mit és hogyan mentsenek a légi és földi ostrom támadó fegyverei elől. III. 1945 „A Felső Külvárosban már nem puszta szántóföldeket, elhagyott majorokat változtatnak katonai visszavonulásuk területeivé, hanem száztízezer ember otthonát. Kétszáz év keserves munkájának eredményét. A kerület lakosai pincékbe húzódva, egymáshoz bújva, csak a robbanások hangjából ítélve találgatják: melyik épület, út, utca szűnik meg. A Nagymező utca 37—39 számú ház pincéjében Szentgyörgyi Albert vezetésével nemcsak találgatták. A polgári ellenálló csoport szervezkedik, készül. A Turcsányi- csoport a Lendvai utcából indul, hogy a Köröndön levő német légelhárító ágyút felrobbantsa. A SZÍR csoport tagjai készülődnek a kézigránát csatára a ' Nyilaskeresztes Párt Székháza — az Andrássy út 60 ellen. A robbanások, lövések egyre hangosabbak és kíméletlenebbek. A németek ágyúdörgései már nem maradnak válasz nélkül, feltűnnek a szovjet tankok.- Hleba... kenyér, - tanulja meg az első orosz szót a kerület. És 1945. január 18-án Terézváros felszabadul. ’ így foglalja össze a VI. kerület felszabadulásának utolsó napjait Terézváros kétszáz éve című kötet egyik történelmi riportja. A kötet a városnegyed 200 éves jubileuma tiszteletére jelent meg, 1970- ben. • A 10- es könyvtárban a harcok alatt is megszakítás nélkül kölcsönöztek. Január, február hónapban együttesen 276 olvasót, 863 kötet kölcsönzését jelentették. Említésre méltó a könyvtárvezető közlését, mely szerint: „... egy alkalommal egy 80 éven felüü asszony a szovjet csapatok által már felszabadított Körönd szomszédságából eljött a 10 -es számú könyvtárba és a kölcsönzött könyvvel visszatért otthonába. A kölcsönzés alkalmával feltett kérdésre azt válaszolta: a pincében is kell valamit olvasni.” Az olvasóteremben az egész ostrom alatt mintegy 25-30 ember talált menedéket. „A fiók könyv- állománya nem szenvedett veszteséget. Ez elsősorban a szigorú rendet tartó Czeiner Teréz altisztnőnek volt köszönhető.” Czeiner Teréz neve sokak számára ismert. A szeretet és hála hangján kell szólni több évtizedes munkásságáról. Beosztását tekintve altiszt, raktárkezelő volt, de valójában a könyvtárosok gondoskodó édesanyja, a könyvtár őrzője, gondozója, számos kritikus helyzetben megmentője. 1973 áprilisában ünnepelték kilencvenedik születésnapját „szűk családi körben”, a könyvtár vezetői, régebbi és jelenlegi dolgozók. Számos jókívánság, ajándék, távirat érkezett erre az alkalomra. Teréz néni személye könyvtárunkban példakép is, a szorgalom, helytállás, az ügyszeretet és az emberekről való önzetlen gondoskodás példaképe. 1944. december 30- tói január 18-ig volt csupán könyvtári szünet. A 10- es könyvtár, mint a fentebb idézett epizód jelzi, talán egyetlen olyan hazai kulturális intézményünk, amely a földindulás és égzengés közepette is rendületlenül teljesítette misszióját. „Hajózni szükséges, élni nem szükséges szállóigét az olvasásra alkalmazták a viharos időkben azok, akik mindennek ellenére kölcsönöztek könyveket. Mert bár minimumra csökkent, de szinte egyetlen napra sem szakadt meg a könyvtári forgalom ezekben a hónapokban. A felszabadulás után is igen hamar, bár ugyancsak csökkentett időben megkezdődött a kölcsönzés, Leitgib János könyvtárvezető irányításával. A könyvtár dolgozói hősiesek voltak a nehézségek vállalásában. Közlekedés híján gyalog jártak be munkahelyükre és éhesen, fagyoskodva próbálták a könyvtá99
