A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Sugár Ágnes: A terézvárosi 10-es számú könyvtár 50 éves története
A 10—ES SZÁMÚ VI. KERÜLETI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR ÖTVEN ÉVES TÖRTÉNETE 1. A FŐVÁROS TIZEDIK KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRÁNAK MEGNYITÁSA ÉS ELSŐ ÉVEI 1924-1934 A budapesti sajtó rövid tudósításokban adta hírül, hogy a Terézváros szívében új kultúrintézmény kezdte meg működését. így ír erről a „Világ” c. politikai napilap 1924. március 18- án:„A Fővárosi Könyvtár vasárnap nyitotta meg Hunyadi tér 3. szám alatt létesített új 10. számú fiókkönyvtárát. A megnyitás ünnepélyes keretek között történt. Kremmer Dezső dr. a Fővárosi Könyvtár igazgatója üdvözölte a város vezetőségét és a megjelent közönséget, majd Sipőcz Jenő dr. polgármester fejtette ki a főváros szellemi életének fejlesztése szempontjából a könyvtárügy fontosságát. Az új könyvtár, mely kb. négyezer kötetet foglal magában, ma megkezdte működését. A 10- es számú könyvtár céljára kiszemelt helyiség a Hunyadi tér 3. számú ház első emeletén volt. A 150 területen helyet kapott egy 24 férőhelyes olvasóterem, kölcsönzőrész és egy üvegfallal leválasztott, komfort nélküli altiszti lakás. A berendezés nagy részét az előző bérlőtől, a népkonyhától vette bérbe a könyvtár. A könyvtár megnyitása pillanatában szűk és szegényes volt, nemigen felelt meg funkciójának. Kölcsönzési ideje heti 21 óra volt. Az olvasóterem is heti 21 órát állt a helyben olvasók rendelkezésére. A könyvtár vezetője Sárvári Dezső, majd rövid idő múlva, még a nyitás évébenLeitgib Jánosiéit. Ő több mint húsz éven keresztül volt a könyvtár vezetője. A könyvtár rövid idő alatt népszerűvé vált a terézvárosiak körében. Látogatói túlnyomórészt fiatalok voltak. A Terézváros könyvtári ellátottsága megfelelő volt, mivel a környéken néhány magán-kölcsön- könyvtár is működött. Pl.: Érdekes Kölcsönkönyvtár, Andrássy út 41., Modern Kölcsönkönyvtár Andrá- ssy út 27. alatt. A legjobb és legnagyobb könyvanyaggal Langer Norbert könyvtára rendelkezett az Andrássy út 58- ban. Ez a kölcsönkönyvtár 1925- tői 1952- ben történt államosításáig,komoly konkurrenci- át jelentett a hozzá közeli városi fiókkönyvtárnak. A Langer cég kezét nem kötötte meg a könyvbeszerzésnél a városi kurzuspolitika, üzleti meggondolásokból ugyan, de baloldali, haladó irodalmat is vásárolt és terjesztett, többek között idegen nyelven, de mint magánvállalkozás, elég magas díjakat szedett. A beiratkozási és könyvtárhasználati díj 3,— P betét és havi 1.50 P tagdíj. Érthető, hogy a kispénzű diákok alkották a 10- es számú fiókkönyvtár olvasótáborának gerincét. Ajobbmodú terézvárosi polgárok inkább a Langer kölcsönkönyvtárat keresték fel. Ebben a könyvtárban egy- egy újonnan megjelent könyvből 10- 20 példányt is beszereztek, közvetlenül a kiadóktól, az idegen nyelvű műveket - melyekből igen jelentős volt a szerzeményezés és a forgalom — Lipcséből rendelték. A keresett könyvek biztosítása mellett jó propaganda is emelte a Langer könyvtárban a látogatottságot. A 10- es számú fiókkönyvtár a megnyitás évében 833 olvasónak 25.241 könyvet kölcsönzött. Három év múlva, 1927- ben már 1663 olvasó majdnem 44.000 kötetet kölcsönöz. A könyvállomány is megduplázódott, de sokáig még így sem haladja meg a 10.000 darabot. * * özv. Langer Norbertné szóbeli közlései 97
