A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
M. Vásárhelyi Edit - Varsányi Lívia - Bakó Jánosné - Jancsovics Klára: Az óbudai 8-as számú könyvtár 50 éves története
Ugyancsak nagy közkedveltségnek örvendtek a könyvtári ingyenes mesedélutánok. Ezeket a felnőttek is látogatták, az érdeklődők száma gyakran a száz főt is meghaladta, ezért az iskola tornatermében tartották őket. Az előadók, ill. a mesélők vagy valamelyik iskolából, vagy pedig a Horváth Mihály téri Pedagógiai Könyvtárból kerültek ki. 1926. évi áprilisi számában a Pester Lloyd is megemlékezett egy ilyen, ájn’ilis 13-án megtartott mesedélutánról. Ugyancsak a könyvtár patronálta a III. kerületi Demokrata Párt klub- helyiségének ezer kötetes könyvtárát, amelyet könyvtári rendbe rakott és katalógussal látott el, könyvtárosát pedig a megfelelő szakmai tanácsokkal támogatta. Segítette a könyvtár a III. kerületi óbudai iparoskor rendezvényeit is. A vetítéseket, színielőadásokat az esti órákban tartották valamelyik vendéglőben. Az irodalmi támogatáson kívül a könyvtár vetítettképes ismeretterjesztő előadásokat is tartott az iparoskor tagjai számára, rendszerint földrajzi témákból, ezeket gyakran 80 — 100 főnyi közönség nézte végig. Az óbudai fióknak kedvezett az a körülmény, hogy keletkezése és működésének első évei egybeestek az 1924 — 29 közötti, ún. „bethleni konszolidáció” korszakával. Ebhen a periódusban ugyanis a Városi Könyvtár költségvetése állandóan emelkedett és ez megmutatkozott a fiókok, így a 8-as számú fiók könyvállományának gyarapodásában is. 1924-ben 11 602 db könyv volt a Városi Könyvtár teljes évi gyarapodása, 1930-ban viszont 37 469 db. Az óbudai könyvtár adatai ezekben az években: 1923. év 4 389 kötet, kölcsönzők száma: 590, forgalom: 6 111 kötet 1924. év 6 179 kötet, kölcsönzők száma: 1 279, forgalom: 46 350 kötet 1930. év 17 132 kötet, kölcsönzők száma: 2 100, forgalom: 118 939 kötet Hét év alatt a könyvállomány majdnem négyszeresére emelkedett, a kölcsönzők száma több mint háromszorosára, a kötetforgalom pedig majdnem hússzorosára. A könyvállomány, az olvasók és a fcrgalcm rohamosan emelkedtek, nem így a könyvtárosok száma. Mint az 1929. évi jelentés is megállapítja: 1917 óta a fiókok forgalma több, mint 300 százalékkal, a személyzet létszáma csak 30 százalékkal emelkedett. Két- három könyvtáros látta el a fiókokban a hatalmasan megduzzadt forgalmat. A kerületi könyvtárak szaporodásához viszonyítva a személyzet létszáma csökkent. A kölcsönzés mind mechanikusabbá vált, a fiókok lassan elérték teljesítőképességük határát. A Központ a tudományos könyvtárra koncentrált minden erőt, a népművelési hálózatot ebben az időben másodlagos kérdésnek tekintette. Ilyen körülmények között érte a Fővárosi Könyvtárt a több évig húzódó világgazdasági válság és annak következménye. A könyvbeszerzésekre előirányzott összegek rohamosan csökkentek, bár ebben az időben szerezték meg a Központ részére, rendkívül nagy költségráfordítással, a könyvtári célokra nem is alkalmas Wenckheim palotát. Ugyanakkor a fiókok — főleg a peremkerületiek — szűkös kis helyiségekben szorongtak. A gazdasági helyzet romlása nem apasztotta a fiókok olvasóközönségét, sőt, a szegényebb kerületekben rohamosan növekedett az olvasók létszáma. A Fővárosi Könyvtár az egyre csökkenő dotációk javarészét a központi gyűjtemények fejlesztésére fordította, a harmincas évektől kezdve a kerületi könyvtárak fejlesztése teljesen háttérbe szorult. Az Európa-szerte előretörő fasizmus már nem tartotta szükségesnek, hogy népellenes törekvéseit a munkásoktatásra vonatkozó demokratikus szólamokkal álcázza. A közművelődésre egyre kevesebb pénz jutott. Mint Kabakovits József írta a Városi Újság 1932. november 30-i számában: az 1933. évi városházi költségvetés 350 millió pengő volt, ebből a köz- művelődésre jutott 1 161 324 pengő, ezen belül is a legkevesebb, szinte nevetséges összeg maradt meg az irodalom és az írók támogatására. Megérezte a megváltozott viszonyokat az óbudai könyvtár is. Az olvasók száma és a forgalom még egyre növekedett, a könyvbeszerzés azonban csökkent. A legnagyobb 6 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve XVI. 1972 — 73. 81
