A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Kerekes Pálné: Olvasásvizsgálatok a gyermekkönyvtárakban
Ugyancsak Zsák Wilfried tollából jelent meg cikk az ifjúsági könyvek olvasottságával kapcsolatban.11 Ebben a könyvek olvasottságát már tematikus megoszlásban vizsgálta. Az olvasott könyvek 14%-a mese, 65,4%-a ifjúsági elbeszélés és regény, 1,1%-a költemény volt. A serdültebb ifjúságnak a felnőttekkel közös olvasmányai 18,1%-ban szerepeltek. Ide sorolta Jókai, Mikszáth, Gárdonyi és Herczeg egyes műveit. Az ismeretterjesztő könyvek olvasottságára jellemző volt, hogy azok 73%-át fiúk olvasták, ezek közül is főként a földrajzi, a történelmi és életrajzokkal foglalkozó könyveket. Tóbisch Irén a Vág utcai könyvtárban végzett felmérést.11 12 Ebben a könyvtárban 6200 kötet könyv állt a gyermekek rendelkezésére. Ezeket zárt polc rendszerben kölcsönözték, ill. az olvasóteremben olvashatták. A könyveket öt csoportba osztották: fiúk könyvei (ebben a csoportban kétezer könyv szerepelt), lányok könyvei (ahová ezer könyvet soroltak), kötelező olvasmányok, ismeretterjesztő művek és meséskönyvek (ezeket szerencsére egyaránt olvashatták a fiúk és a lányok). A kötelező olvasmányok között „azok sorakoznak . . ., amelyeket a magyar ijfúságnak ismernie kell.” Többek között: Arany, Balassa, Berzsenyi, Eötvös, Fáy, Gárdonyi, Jósika, Jókai, Herczeg, Kisfaludy, Kemény stb. könyvei. Ezek a vizsgálódások egy-egy könyviár állományát ismertették különféle csoportosításban. Amennyiben olvasói igényeket is vizsgáltak, ágy azt a kérőlapok alapján tették. Kari Erzsébet a 14. számú könyvtár ifjúsági olvasóinak könyvigényéről megállapította13, hogy a 13 — 14 éves gyermekek legkedvesebb írója Jókai, utána keresettség tekintetében Gárdonyi következik. Kari Erzsébet a gyermekolvasókkal való foglalkozást nagyon fontosnak érezte. így írt erről: ,,. . . bámulatos az a határozott kritika, amit a gyermek a visszahozott műről mond a könyvtárosnak. . . Az ifjúsági olvasók több figyelmet igényelnek a könyvtárostól, de több örömet is okoznak neki.” Ez a vizsgálódás az olvasók konkrét igényeinek felmérése mellett már a gyermekekkel való beszélgetés fontosságára is utalt. A gyermekek véleményét az elolvasott művekről nevelési szempontból fontosnak és értékesnek tartotta. Olvasószolgálati vizsgálatok a felszabadulás után Komoly, tudatos vizsgálódások, felmérések tulajdonképpen a hatvanas években kezdődtek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történetében. A felszabadulás után az első és legnagyobb probléma a könyvtárak létesítésén kívül a megfelelő könyvállomány megteremtése volt. Az olvasószolgálati munka színvonalának emelésére csak ezután kerülhetett sor, hiszen jó olvasószolgálat megfelelő könyvállomány nélkül lehetetlen. A hatékonyabb olvasószolgálati munka megteremtése érdekében több tapasztalat- cserén és szakmai vitán vettek részt a gyermekkönyvtárosok. Néhány példa az olvasó- szolgálatot érintő szakmai megbeszélésekből: A 10 — 14 éves gyermekek olvasmányai, Gyermekfolyóiratok és más sajtótermékek felhasználása, Az ismeretterjesztő irodalom propagandája, Az állomány feltárása a szabadpolcos könyvtárban, Olvasószolgálat a szabadpolcos könyvtárban, A serdülők olvasmányai, a velük való foglalkozás, Katalógusok használatára való nevelés, Gyermeklélektan, Néhány fontos ifjúsági könyv vitája, A versek megszerettetése a gyermekkönyvtárakban stb. A gyermekrészlegek kezdetben szórványosan készítettek ugyan címjegyzékeket, de ezek főleg az általános iskolák tananyagát kiegészítő művek felsorolására szorítkoztak. A hatvanas években elkészült alapkatalógusok azonban már teljes képet adtak egy-egy 11 Budapesti Polgári Iskola 1937/38. 2. sz. 200 — 204. 1. 12 Budapesti Polgári Iskola 1937/38. 1. sz. 89. 1. 13 Budapesti Polgári Iskola 1938/39. 2. sz. 201. 1. 223
