A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Kerekes Pálné: Olvasásvizsgálatok a gyermekkönyvtárakban
hanem érzelmi élete is gazdagabbá válik. Etikai, esztétikai tartalmat hordozó művek hatására a gyermek magát, környezetét jobban megismeri, példaképet talál. Egy-egy ilyen olvasmányélmény megbeszélésekor örömét megoszthatja mással. Gorkij így ír erről: „Szeressétek a könyvet, mert megkönnyíti az életet, baráti segítséget ad, hogy eligazodjatok a gondolatok, érzések és események sokszínű és viharos forgatagában. Megtanít tisztelni az embert és önmagunkat, szárnyat ad az elmének és a szívnek — a világ és az ember iránti szeretet szárnyait.”3 Ez a társadalmi és kultúrpolitikai elveink szerint fontos feladat színvonalas olvasó- szolgálati munkát kíván. Megköveteli az olvasószolgálatot teljesítő egyéntől, hogy állandóan képezze magát és mind ideológiai, mind könyvismereti tudását, pedagógiai képzettségét fokozza. A gyermekkönyvtárosok lehetőségeik között keresik azokat a formákat, amelyek az olvasószolgálati munka színvonalát emelik és hatását erősítik. Ennek egyik eszköze lehet az olvasószolgálati vizsgálat. Az eddigi vizsgálati módszerek áttekintésével célunk a témák sokféleségének, különböző irányú megközelítésének és a fejlődésnek a bemutatása. Az olvasásvizsgálat kezdetei A gyermekkönyvtárak olvasószolgálati tevékenységéről történeti áttekintést ad Biká- csi Lászlóné Gyermekkönyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történetében című könyvében. Az eredeti anyagok felhasználásán túl értékes megállapításokat tesz az olvasó- szolgálati munka módszereire és azok fejlődésére. Ebből az alábbiakat szeretnénk összefoglalóan közölni.4 A budapesti könyvtárhálózatban az igényes olvasószolgálati munka alapjait a gyermekek számára Szabó Ervin teremtette meg. 1913-ban az ő vezetése alatt álló Fővárosi Könyvtárban a gyermekek helybenolvasási lehetőségéről leszögezték: „Az olvasóterembe mindenki bemehet, azonban a gyermekek olvasóideje alatt a gyermekolvasóba felnőtt nem mehet be, még ha esetleg ott iires hely volna is.”5 * A gyermekek olvasószolgálatának segítése, az olvasószolgálat tudatosságának növelése érdekében az 1910-es években különféle jegyzékeket használlak, amelyek alapján vizsgálódtak a gyermekolvasók körében. Többek között ilyen volt az első ifjúsági könyvjegyzék, amelyet 1913-ban Madzsar József állított össze.0 Az ifjúsági könyvek jegyzéke igen szegényes volt, de összeállítója utal arra, hogy számos olyan könyv van a felnőttek számára készült könyvek között, amelyeket nyugodtan lehet gyermekek kezébe adni. Az első vizsgálódásnak a gyermekek olvasmányai körében Váradi Irma 1914-ben készült felmérése tekinthető.7 Ebben a Százados úti fiókkönyvtár működéséről adott képet 1914. május 7-től július 30-ig. A gyermekek olvasmányairól ezer kérőlap alapján készített statisztikát és ennek eredményéről számolt be. Három szempontból osztályozta az olvasottakat: legkedvesebb olvasmányok legolvasottabb szerzők lányok legkedvesebb könyvei. Tanulmányában főként az elemi és polgári iskolások olvasmányairól írt. A kérőlapok alapján a legkedvesebb olvasmányok voltak: Sebők Mackó úr könyvei, Andersen, Benedek, 3 Gondolatok a könyvről. Bukarest, 1972.Kriterion. 199. 1. 4 Bikácsi Lászlóné: Gyermekkönyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár történetében. Bp. 1968, FSZEK. 304 1. 5 Fiókok ügykezelése. Bp. Városi Nyilvános Könyvtár, 1913. G Madzsar József: Mintajegyzék városi nyilvános könyvtárak számára. Bp. Városi Könyvtár kiad. 1913. 170 1. 7 Váradi Irma: Egy városi fiókkönyvtár kezdetei = Városi Szemle, 1914. dec. 12. 221
