A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Sándor Ottóné: Ifjúsági olvasószolgálat a kerületi könyvtárakban
Ezen a helyzeten részben változtathat az új könyvtári munkaszervezés, jelentős javulást azonban csak a könyvtárak jobb személyzeti ellátottsága hozhat, és természetesen a helyiségviszonyok javulása. Ahol lépni tudtunk az elmúlt időszakban, az a technikai felszerelések területe: magnó, lemezjátszó beszerzése — a kerületi tanácsok támogatásával — és az előadói tiszteletdíj keret emelés. A fentiek előrebocsátása után már senki nem vádolhat elfogultsággal, ha leírom, hogy minden elismerést és tiszteletet megérdemelnek azok a könyvtárosok, akik az évek során vállalták ezt a munkát, és a fiatalok százaival ízleltették meg a közösség erejét, a könyv, az olvasás szeretetét. Ezek közül a fiatalok közül nem is egy választotta hivatásának a könyvtárosi pályát. Kell-e ennél nagyobb elismerés ? A körük szervezése a következő módon történik: a művelődési körök szervezését minden esetben megelőzi az ifjúsági felelős és a fiatalok ismerkedése, egyéni beszélgetések sorozata folyamán. Ennek megkönnyítésére többféle kérdőív is készült, amelyet a fiatalok önállóan, vagy a könyvtárossal együtt töltenek ki. Ez a legfontosabb tudnivalókat tartalmazza, az érdeklődési körre, a hobbyra vonatkozó kérdések később a program összeállításánál is segíthetnek. A választás — éppen a velük való rendszeres foglalkozás szükségessége miatt — általában a 15 évesekre, elsősorban a fizikai dolgozók gyerekeireesik.de természetesen minden érdeklődő fiatal tagja lehet a körnek. Az előkészítő munkával sokszor egy év is eltelik. A programot közösen állítják össze, a tagok kívánságának megfelelően. Az ifjúsági felelős feladata, hogy azt könyv-, könyvtárcentrikussá tegye. A sokéves tapasztalat azt bizonyítja, hogy a vegyes programok a legkedveltebbek, amelyekben irodalmi, művészeti, politikai előadások, könyv- film-, és színdarabviták egyaránt szerepelnek, vannak íróolvasó találkozók, kirándulások, múzeumlátogatások. Közkedveltek a vetélkedőkkel, játékokkal, zenehallgatással eltöltött esték is. Az olvasott ismeretanyag tudatosításán, elmélyítésén túl, fontos szerepük van a fiatalok öntevékenységét fejlesztő rendezvényeknek: ki minek mestere, ki mit gyűjt, önálló előadások megtartása kinek-kinek érdeklődési területéről, hobbyjáról. Szavaló és prózamondó versenyek, új könyvek, folyóiratcikkek ismertetése. A közösséggé kovácsolódást segíti a közösen végzett kutatómunka, s az eredmény közös ismertetése. Például az évfordulók alkalmából összeállított irodalmi műsorok. Gyakran kerül sor aktuális társadalmi, gazdasági kérdések vitájára, természetesen felkészült vitavezetővel. Ezzel is a közéleti tevékenységre nevelésnek, a tudatformálásnak fontos színterévé válhat a művelődésköri munka. A művelődési körök foglalkozásainak száma 1969-73 1969 1970 1971 1972 1973 115 176 200 155 108 A foglalkozások hetente, kéthetente, illetve háromhetente vannak. Általában legmagasabb az irodalmi témák száma, majd a politikai, világnézeti kérdések következnek, azután a különböző művészeti előadások. Kevés a műszaki, természettudományos problémákat tárgyaló foglalkozások száma. Néhány példa a jól sikerült rendezvények közül, s a változatosság és sokszínűség igazolására: A fantázia irodalma, Hogyan keletkezett az írás? A jövő körvonalai a tudomány szemszögéből, A világ keletkezése, A magyar nyelv a világ többi nyelve között, Könyv, te gyönyörűséges könyv - kedvenc könyveim, Érdekességek könyvekben, folyóiratokban (a Karinthy F. úti 6-os könyvtár Középiskolások Könyvtári Klubjának programjából). 217
