A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973

Sándor Ottóné: Ifjúsági olvasószolgálat a kerületi könyvtárakban

Több helyen az ifjúsági felelősök megjelölik a 15 évesek tasakjait, hogy figyelemmel kísérhessék kölcsönzésüket, illetve, hogy segítsenek a könyvkiválasztásban. A közös könyvkereséssel gyakorolják a katalógus és a bibliográfiák használatát. Alkalom nyílik ilyenkor a beszélgetésre is, s ezzel a fiatalok jobb megismerésére. Hosszú idő telik el, amíg minden 15 évessel legalább egyszer beszélgethet az ifjúsági felelős, vagy a tájékoztató könyvtáros. Az időt részben lerövidítheti, ha az átiratkozás után 2 — 3 hónappal összehívjz őket csoportos beszélgetésre. Ezen a találkozón a fiatalok elmondják, hogy érzik magukat a könyvtárban, milyen problémáik, milyen kívánságaik vannak. Sajnos, az ilyen jellegű beszélgetések szervezése még nem vált általánossá a hálózatban.

Néhány könyvtárunk, — a Kertész utcai 22-es, a zuglói 43-as, a csepeli 46-os és a József Attila lakótelepi 48-as, — bevezette azt a gyakorlatot, hogy a gyermekkönyvtárból átiratkozó 15 éveseken kívül, könyvtárlátogatásra hívja meg a környező iskolák valamennyi VIII. osztályát. így olyanok is eljutnak a felnőtt könyvtárakba, akik nem voltak gyermekkönyvtári tagok. Ezt a pedagógusok segítségével a többi kerületben is meg kell valósítani.

Szakmunkástanulók

A szakmunkástanulók olvasási problémáinak felismerésében élen jártak a kerületi könyvtárak. Több — a szakmunkástanulók olvasási szintjét és szokásait illető — vizsgálódás került publikálásra a Tapasztalataink 7. számában11. A FSZEK néhány kerületi könyvtárát már több évtizedes kapcsolat fűzi egv-egy szakmunkástanuló intézethez. Pl. a Mester utcai 26-ost és az Illatos úti 23-ast vagy a Vág utcai 7-est. Már a 60-as évek elején néhány kerületi könyvtár készített ún. szocialista szerződést az intézetekkel, amelyben a közös tevékenységet rögzítette. Ennek a gyakorlatnak a megújítására került sor 1970-ben. Az összegyűjtött tapasztalatokat a Munkaügyi Minisztériummal közösen kiadott módszertani útmutató summázza, amely egyben megszüntette a szakmunkástanulók könyvtárba járásának adminisztratív korlátáit is, miszerint a személyi jótállás helyett elegendő az intézet bélyegzője a tasakokon.

1970 — 73 között 18 kerületi könyvtár 26 szakmunkástanuló intézettel kötött szerződést. A szerződésekben megjelölt feladatok egvre kevésbé formálisak, megvalósításukért az intézet és a könyvtár vezetője egyaránt felelősséget vállal, s egyre inkább alapjait képezik a folyamatos cselekvő együttműködésnek. Évente kerülnek megújításra, hogy az aktuális feladatok is bekerüljenek az állandó pontok mellé.

A szerződések általában a következőket tartalmazzák:

Osztálylátogatások folyamatos és jól előkészített szervezése. Több helyen az első évfolyamokat évről-óvre rendszeresen elviszik a könyvtárba. A könyvtári óra alkalmával a gyerekek többsége mindjárt be is iratkozik, különösen, ha közeli iskola vagy kollégium tanulóiról van szó. Lényeges, hogy az ifjúsági felelős olyan könyvtárbemutatót tartson, hogy mindenképpen vágyat ébresszen a tanulók zömében a könyvtár iránt. Ösztönözze őket, hogy a lakóhelyükön vagy az üzemben könyvtári taggá váljanak.

Évente több, az intézet által kért témából szerveznek előadást, vitát a könyvtárak. Igen sikeresek voltak Kertész Ákos: Makrájáról és a fantasztikus irodalomról rendezett viták. Népszerűek az egészségügyi felvilágosító előadások, amelyeket több esetben külön a fiúknak és külön a lányoknak tartottak. Az újpesti könyvtár műszaki részlege több éven keresztül sikerrel rendezte meg a MŰM 22-es intézet tanulóinak a műszaki vetélkedőt, azzal a céllal, hogy a tanulók megismerjék a könyvtár műszaki részlegét, jártasságot szerezzenek a katalógus és a kézikönyvtár használatában.

11 Pályi Dénesné: A 4. sz. kerületi könyvtár 18 — 26 éves olvasóinak érdeklődéséről, olvasmányairól. — Samu Gizella: Ipari tanulók az Illatos úti könyvtárban. — Varga Márta: Ipari tanulók a 37. sz. kerületi könyvtárban. Olvasószolgálati munka a kerületi könyvtárakban. 13p. 1966, FSZEK. 42 1.

214