A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Vándor Katalin: Az olvasók lemorzsolódásának okai a 9. sz. kerületi könyvtárban
Könyv típus összes kért könyv Időközben beszerzett könyv Kézikönyv, szakkönyv 32 и Ismeretterjesztő mű 21 8 Szépirodalmi mű 34 9 Aránytalanul kevesebb szépirodalmi művet tudtunk beszerezni, mi lehet ennek a magyarázata ? A füzetben feljegyzett könyvek legnagyobb része olyan, melyeket régen adtak ki, s ezért csak antikváriumban szerezhetők be. Az antikvár vásárlás előtt, amit lehet szeretnénk a központi raktárunkból beszerezni, de a raktár költözködése miatt ezeknek a műveknek a beszerzése elhúzódik. Néhány szakkönyvvel és kézikönyvvel is hasonló nehézségeink vannak, beszerzésük könyvesboltból nem lehetséges. Bár a könyvek beszerzése, megvásárlása nem sikerül azonnal, de a hiányolt művek feljegyzése és állandó figyelése fontos. 2. Az olvasókkal kapcsolatban vé<jzett kiegészítő vizsgálatok. a) Gyermekkönyvtárból elmaradt olvasók. A vizsgálat elvégzését azért tartottuk fontosnak, mert a gyermekkönyvtári olvasókból lesznek a felnőtt olvasók. Ebből a szempontból tehát nem mindegy, hogy megtörténik-e és hogyan az átiratkozás, az új olvasók mennyire tudják megtalálni helyüket az új környezetben, stb. A téma fontosságára jellemző, hogy a FSZEK-ban készült felmérések közül több is foglalkozik vele. B. Irányi Lujza vizsgálatának* nem ez ugyan a fő témája, de olyan gondolattal is találkozunk benne, amely ezt a problémát érinti. „Különösen fontosnak tartjuk a fiatal olvasók szemmel tartását, miért maradnak ki, mennyire köti őket a könyvtárhoz a kötelező irodalom kényszerítő hatása, milyen egyéb okok játszanak közre a lemorzsolódásban, és ígytovább.” Jancsovics Klára munkája** bővebben foglalkozike témával. Pár gondolatot, megfigyelést, következtetést szeretnék idézni e felmérésből is. ,,A gyermekkönyvtárak egyre többet foglalkoznak a VIII. osztályos gyerekek előkészítésével és átirányításával a felnőttek könyvtárába, az új könyvtárba való beilleszkedésük problémájával. Nem mindegy, hogyan készítjük elő őket a felnőtt könyvtári tagságra, hogyan történik a búcsúztatás a gyermekkönyvtárból, és milyen a fogadtatás az új könyvtárban. Nagyon lényeges, hogyan foglalkoznak ott velük az első hónapokban.” Az általa figyelemmel kísért 144 végzős nyolcadikos közül 118 olvasó iratkozott be felnőttek könyvtáraiba. (81,6%). Ebből a csoportból 106 fő került át együtt a közeli kerületi könyvtárba. (73,5%) Ezek közül az olvasók közül 1 év múltán 80 olvasót talált meg, s ezekkel folytatta tovább felmérését. A 106 beiratkozott olvasó közül 26,— azaz — 24,6% 1 év múlva már nem volt aktív kölcsönző. A fiatalok olvasmányai között, amelyeket már a felnőtt könyvtárból kölcsönöztek 23 olyan könyv akadt, amelyet a gyerekek saját bevallásuk szerint nem értettek meg. A vizsgálatot készítő könyvtáros utal a kölcsönző könyvtárosok fokozottabb felelősségére. „Nem könnyű a könyvtáros feladata azokban az esetekben, amikor egy-egy elolvasásra még korai könyvet kell kivenni a gyermek kezéből, de ez a nehézség a bizalom megszerzésével egyenes arányban csökken.” * Irányi Lujza: Az olvasók számának és összetételének alakulása a 11. sz. kér. könyvtárban. Bp. 1963. FSZEK. Kerületi Könyvtárak Osztálya. 15. p. 19 cm. (Tapasztalataink. 2.) ** Jancsovics Klára: A gyermekkönyvtár munkája a Vili. osztályos tanulók körében. (Előkészítés a felnőttek könyvtárának használatára.) Bp. 1969, FSZEK. 24 p. 20 cm. (Tapasztalataink a gyermekkönyvtárakban 8.) 202
