A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Vándor Katalin: Az olvasók lemorzsolódásának okai a 9. sz. kerületi könyvtárban
— ha az olvasó néhány kölcsönzés után kimarad, mert ez idő alatt nem volt olyan könyvélménye, mely továbbra is vonzaná őt a könyvtárhoz — ugyanekkor ez a néhány alkalom nekünk is kevés volt arra, hogy megismerjük a kölcsönző olvasottsági fokát, ízlését, egyéniségét. Mándi Péter: Könyv és közönsége4 című művében, egy felmérés szerint, az olvasói magatartás három fő típusát különbözteti meg: Rendszeresen olvas könyvet a vizsgált személyek 24,3 %-a Időnként olvas könyvet a vizsgált személyek 36,3 %-a Egyáltalán nem olvas könyvet a vizsgált személyek 39,4 %-a A könyvtárosnak aránylag könnyű akkor a dolga, ha egy rendszeresen olvasó, új beiratkozóval kell kontaktust teremtenie. Az olvasóvá nevelés és kapcsolat kialakítás a második és harmadik csoportnál problématikus. Semmiféle statisztikai adat, amelyet az olvasóról felveszünk, nem mutatja ki, hogy az olvasó melyik csoportba tartozik, különösen mert a tájékoztató könyvtáros munkája során nem is találkozik ezekkel az adatokkal. Az olvasót megismerni tehát csak a személyes beszélgetés, könyvajánlás során lehet. A tájékoztató könyvtárosnak minden egyes könyvkölcsönzés alkalmával újból meg kell alkotnia ítéletét az olvasóról, hiszen ötezer olvasó és tíz könyvtáros olyan dinamikus mozgást végez a kölcsönzések során, hogy ugyanaz az olvasó ugyanavval a könyvtárossal ritkán találkozik, s még ha a találkozás meg is történik, nem biztos, hogy a könyvtáros emlékszik az előző esetre. — a lemorzsolódás másik, kimutathatóbb oka ezeknél az olvasóknál, hogy azok, akik nem sokkal a könyvtár tatarozása előtt iratkoztak be, (1969 végén, illetve 1970 elején) nem kerültek annyira a könyvtár vonzásába, hogy a megnyitás után ismét felkeressék. — a harmadik feltevés, hogy azok akik egy meghatározott könyvért keresték fel könyvtárunkat, statisztikailag egy éves tagságú kölcsönzőként vannak nyilvántartva, bár csak a könyv kölcsönzésekor és visszahozatalakor kerestek fel bennünket. A lemorzsolódott olvasók megoszlása életkoruk szerint, összehasonlítva a vizsgált időszak összes beiratkozott olvasóival: Kor Bairatkozott: % Lemorzsolódott: % 15 —19 éves 22,4 18,20 — 26 éves 19,6 25,26 év felett 58,47,összesen 100,100,Az adatok szerint a legtöbb lemorzsolódó a 20 — 26 évesek csoportjából került ki. Ennek feltételezett okai közt első helyen szerepel az a tény, hogy ebben a korban adódik a legtöbb életmód változás. Az iskola befejezése, gyakoribb munkahely változás — amely során a könyvtár kiesik az útvonalból, családalapítás — melynek 50%-os velejárója a más helyre költözés, valamint a fiúk többsége bevonul katonának, s ez megszokott életritmusukból két éves kiesést okoz. Mindehhez hozzájárul még az is, hogy ez a korosztály intenzív szellemi életet él, sokan tanulnak közülük. Kulturális igényeik ebben a korban a legnagyobbak, gyakran előfordul, hogy több könyvtárnak olvasói, illetve hogy szakmai olvasási igényeiket csak nagyobb szakkönyvtárak és olvasótermek képesek kielégíteni. 4 Mándi Péter: A könyv és közönsége. Bp. 1968, Közgazd. és Jogi Kiadó. 293 p. 181
