A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
H. Drechsler Ágnes: Üjabb kiegészítő katalógusok a kerületi könyvtárhálózatban
megjelenése esetén — kiegészíti a lelőhely feltüntetésével. A modern irodalom kedvelői, tanulók, műkedvelő szavalok forgatják leginkább ezt a katalógust Külön drámakatalógust szerkeszt a kispesti 25-ös könyvtár, amelyben elemzően dolgozza fel egy-egy szerző gyűjteményes kötetét, valamint a vegyes gyűjteményeket, de felveszik a monografikus műveket is. Vers- és drámakatalógusok Jelentős munkát végzett a 14-es könyvtár kollektívája egy elemző vers- és színmű- katalógus létrehozásával. A nagy keresettséghez igazodva, mind több könyvtárban, itt is, a szabadpolcon a versek és a színművek külön egységet alkotnak a szépirodalmi állomány- testen belül. Ennek megfelelően építették ki a versek és drámai művek külön katalógusát. Az igény egy-egy költő és drámaíró művei iránt indokolttá tette, hogy ezt a katalógust analitikus katalógussá fejlesszék. A munka megindulásakor először csak az antológiákra gondoltak, mert a tájékoztatásban főképpen az okozott gondot, hogy ha egy költőnek nem volt a könyvtárban önálló kötete, melyik kötetben lehet még a verseit megtalálni. Ennek megállapítása a sokféle mű és a nagymértékű szóródás miatt teljesen esetleges volt. Egy-egy antológia-kötet feldolgozásakor tehát annyi rövidített címleírású cédulát készítettek, ahány költő szerepelt benne, címszóként (fejelve)mindig az illető szerző nevét vetítették ki. A munka során kiderült, hogy nem elegendő az antológiák feldolgozása. A következő típusú művek felvételére volt még szükség. 1. Verseskötetek a) Egy szerző önállóan megjelent kötete. (Pl. Petőfi: Összes versei) b) Két vagy több szerző műve. (pl. Baudelaire — Rimbaud — Verlaine: Válogatott versek) c) Válogatás egy-egy nemzet vagy nyelv költészetéből. (Pl. Francia költők antológiája vagy Belgium mai francia lírája. A kötetekben szereplő valamennyi költő nevéhez került cédula 10 — 200 db.) d) Egy szerző önállóan megjelent műfordításkötete. (Pl. Szabó Lőrinc: Örök barátaink. Szintén az egyes költők nevéhez került cédula.) e) Egy költő verseskötete, melyben műfordításai is szerepelnek. (Pl. Tóth Árpád: Összes versei és műfordításai.) 2. Színművek A változatok megegyeznek az előzőekkel, de itt egyes színműveket kellett feldolgozni. Nem elég, ha azt tudjuk, hogy Shakespeare: Négy dráma című kötete szerepel az állományban, hanem arra is szükség van, hogy melyek. (A verseknél is felmerült a teljességnek ez az igénye, de ez technikai szempontból megvalósíthatatlan volt.) Ebből az igényből fakadóan színdaraboknál a címszóban a szerző mellé a mű címét is kivetítették, és a lelőhelyeket is feltüntették. Pl. NÉMETH László: Bodnárné Rivalda. Antológia. Németh László: Szerettem az igazságot. Drámák. 1931 — 1955. Németh László: Társadalmi drámák. 1. köt. A feldolgozás során a legnagyobb problémát az eltérő névalakok jelentették. A különböző fordítások sok esetben ugyanis más-más módon írják az egyes költők nevét. Különösen a régi költők esetében fordul ez elő, de modern költőknél is találni átírási eltéréseket. Ebben a kérdésben a következő elveket követték: 1. Felvett költői név esetében ezt a nevet vették fel címszónak és a valódi névalakról is erre utaltak. — 2. Eltérő írás- módú névalakoknál az ismert, elfogadott névalakot vették fel. —3. A névalakok egységesítése során tekintetbe vették, hogy az illető szerző mikor élt, valamint azt, hogy milyen 11* 163
