A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Faragó Éva: Képek a századvégi Budapestről. Klösz György fényképei a Budapest Gyűjteményben. Adattár
A fővárosi idegenforgalmi bizottság 1888. május 25-én Klösz György fényképészt bízta meg, hogy a fővárosnak — a bizottság által kijelölt — 22 pontjáról „sztereoszkóp” felvételt készítsen, hogy ezeket az európai nagyvárosokban működő nemzetközi panoráma vállalat rendelkezésére bocsáthassák, a főváros népszerűsítése, idegenforgalmának fellendítése érdekében. Klösz azonban a megrendelt fényképeket a kitűzött határidőre nem küldte el, ezért a bizottság a szerződést felbontotta. Később, 1892-ben Klösz újabb ajánlatot adott be, mely szerint 60 felvételt 3 — 3 példányban, összesen 180 képet 700 Ft-ért elkészít. A szerződés megkötését meg sem várva 50 felvételt küldött a nemzetközi panoráma vállalatnak. Végül is a fővárosi bizottság a képeket nem rendelte meg, ezért a felvételekért járó összeget nem fizette ki. Az 1890-es évek elején a Hatvani utcai műterem a megnövekedett forgalom miatt kicsinek bizonyult, ekkor költözött át a Városligeti fasor 49. sz. házba (ma Gorkij fasor 49. sz.). A portréfény kepezést lassan kiszorította a műszaki tárgyú fényképezés, és a fotózás segítségével való újabb sokszorosító eljárás, a fotolitográfia. A kézisajtók mellett kőnyomdai gyorssajtókon készültek a nagyobb példányszámú tervrajzok, műszaki rajzok, sokszorosítások. A Klösz Litográfiái Műintézet minőségi munkáival több világkiállításon ért el sikert. Ebben jelentős része volt a fiatal Klösz Pál (1874— 1951) munkásságának, aki a bécsi grafikai főiskola elvégzése után édesapja műintézetében dolgozott. 1904. január 1-től társa lett a „Klösz György és Fia Grafikai Műintézetnek”, 1906-ban pedig — amikor a céget alapító Klösz György visszavonult — átvette a műintézet vezetését. 1913-ban Klösz György halála után ő lett a cég egyedüli tulajdonosa. 1921-ben új offset nyomógépet állítottak üzembe. A műintézet életében a legjelentősebb változás 1933-ban következett be, amikor Magyarországon elsőként megvalósították a color-offset eljárást. 1947-ben a mű- intézet családi részvénytársasággá alakult. 1948-ban a Klösz György és Fia Grafikai Műintézet RT és a Magyar Földrajzi Intézet Rt egyesítéséből alakult az Offset nyomda. A könyvtár tulajdonában levő „Klösz anyag” csak töredékét képezi a teljes fénykép- gyűjteményünknek, de a századforduló Budapestjének a maga nemében páratlan értékű dokumentuma. A Klösz György-féle műintézetből származó lemezek legkorábbi darabjai (24X30 cm) az 1870 —80-as évekből valók. Az 1894 —95-ben készült sorozat 26X36 cm nagyságú üveglemezei ma már történeti értékűek. Az eredeti lemezeket az Offset nyomda a Kiscelli Múzeumnak 1959-ben adta át. A Budapest Gyűjtemény 1964-ben megkezdte a másolatok készítését az eredeti lemezekről. A centenáriumi évben felmerült igény tette szükségessé a hiányos, eddig teljesen külön kezelt „Klösz képek” rendezését, feltárását, a hiányzó képek beszerzését. Ez ideig 256 képet azonosítottunk a Kiscelli Múzeumban található eredeti lemezekkel. Ezeket az alábbi szempontok szerint közöljük: A képleírásokat az 1873-ban elfogadott kerületi beosztás alapján csoportosítottuk. I. Vár, Tabán, Krisztinaváros II. Víziváros, Országút, III. Óbuda, Újlak IV. Belváros V. Lipótváros VI. Terézváros VII. Erzsébetváros VIII. Józsefváros IX. Ferencváros X. Kőbánya A kerületen belül a városrész látképei, utcaképek (betűrendben), majd az utcákban található épületek következnek. A régi utcanevek mellett zárójelben feltüntettük a mai 141
