A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Remete László: Ismeretlen Szabó Ervin dokumentumok
a csodálatos légkörét kialakítsad, amely Téged, jó Anyám, az élet minden napján körülvett. Nem akarok önvádaskodásba esni, mert ismerem önmagam, de éppen születésnapodon éreztem kötelességemnek, hogy megmondjam: még mindig nem érted meg azt a boldogságot, amelyre rég rászolgáltál és nem Te vagy ebben a hibás. Tudj arról is, hogy szívembó'l hálás vagyok szeretetedért és jóságodért, amellyel ezerféle módon körülvettél az eltelt évben. Boldog lennék, ha csak ezredrészben is viszonozni tudnám, de erre képtelen vagyok. Remélem, hogy a mai napot vidáman töltőd, erre meg is kérlek, hogy egy szép nap emlékével kezdd az új esztendőt...” 1904. október 17-én Párizsból írta édesanyjának a következő fennmaradt levelét. Egyes részletek a szélesebb olvasóközönség figyelmét is kiérdemlő színvonalas útiriportként hatnak. Munkásmozgalmi és kultúrhistóriai érdekességű utalásokkal is találkozunk benne, íme a Budapest I. kerület Hunfalvy utca 4. alá — (ahol édesanyja Szabó Ervinnel együtt lakott) címzett 6 oldalas levél érdekesebb passzusai: „Drága Anyám, első levelem bizonyára megsínyli, hogy a szobában nincs túlságosan meleg. . . a következőt mégiscsak egy könyvtár olvasótermében fogom írni, hogy legalább ezzel fenntartsam a munka látszatát. Ugyanis sietve megnyugtatlak, hogy semmit, abszolúte semmit nem dolgozom, elégedetten élek, anélkül, hogy másra gondolnék, mint hogy alaposan kihasználjam a négy párisi hetet. . . Itt minden nagy és kiterjedt, gazdag és sokszínű. Mindent keresztül-kasul és összes oldaláról meg kell nézni, ha szellemi sajátunkká akarjuk tenni. Maga az utcai közlekedés is szenzáció, amelyet nem lehet eleget figyelni. Az ember már akkor fogalmat alkothat e város óriás méreteiről — anélkül, hogy további titkaiba hatolna, ha a Boulevard Sebastopol és Boulevard St. Martin kereszteződésénél a kocsikat, omnibuszokat, villamosokat, teherkocsikat, bérkocsikat, kézikocsikat összetorlódni látja és az emberek százait, akik az úttest mindkét oldalán várnak a szabad átkelésre. Ez a kavarodás a rendőr egyetlen intésére kettéválik és ami reménytelennek látszott, most szempillantás alatt megtörténik. A Grand Boulevard éjféltájt is élményt nyújt: Budapesten a nap legforgalmasabb szakaszában sem áramlik az élet olyan elevenen, nincs ekkora ember és kocsiforgalom, mint itt éjfélkor. De nem érem be az utcai élet figyelésével, hanem múzeumokat és könyvtárakat, parkokat és emlékműveket is felkeresek, ezeken kívül a legszegényebb munkásnegyedeket festői gyűléseikkel. Meglátogatom a szocialista és anarchista mozgalom híres vezető személyiségeit, ráadásul színházakat, kabarékat és minden egyebet.” Szabó Ervin, aki 1899 októberében az Országgyűlési Könyvtárban kezdte hivatali pályafutását, 1900-től 1903 áprilisáig a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara könyvtárát vezette, 1904. május 1-től a Fővárosi Könyvtár első vezetőjeként működött. A határozatikig 1903-ban létesített Fővárosi Könyvtárt 1904. október 15-én nyitották meg, e napon még Budapesten lehetett, hiszen fenti levelét október 17-én írta. Mint könyvtárost és magángyűjtőt egyaránt érdekelhették a párizsi könyvtárak, könyvkereskedések, buki- nisták (utcai antiquár könyvárusok), mint szocialistát a munkásnegyedek, munkásgyűlések. Arra a kérdésre nehezebben válaszolhatunk, hogy a francia munkásmozgalom ismert személyiségei közül kiket keresett fel. Tudjuk, hogy később elég közeli kapcsolatba került a francia szindikalisták egyik vezérével, H. Lagardelle-lel, aki 1912 tavaszán Budapesten jártakor fel is kereste Szabó Ervint, valamint Monatte-tal, az anarchoszindikalista íróval és mindkettőjük lapjában, a Mouvement Socialiste-ben és a Vie Ouvrière-ben jelentek meg Szabó Ervin-cikkek. A Párttörténeti Intézetben őrzött Szabó Ervin levelezésben Paul Delasalle több levelezőlapját is megtaláljuk. Az ugyancsak szindikalista Delasalle-nak a párizsi rue Monsieur le Prince 16. szám alatt volt könyvkereskedése, amint ez 1909-ben Szabó Ervinnek küldött lapjaiból megállapítható. Szabó Ervin fenti, 1904. október 17-i édesanyjához írt levelében a rue Monsieur le Prince 13. alatti lakcímét adta meg, tehát szemben lakott a házzal, amelyben Delasalle könyvkereskedése volt és amennyiben ez 66
