A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971

Halottaink

Korán árvaságra jutott. A tanítónő, aki nem kapott katedrát, a könyvtárban teljesítette ki a benne rejlő pedagógiai vágyálmokat. „Úgy gondolom, bogy a könyvtáros nem csupán könyvcserélő, hanem nevelő Is, aki baráti kapcsolatot létesít a gyermekekkel, megszeretteti a könyvet, fejleszti ízlésüket. Egyszóval pedagógiai munkát végez a szórakozáson keresztül” — írta egyszer.

Kiváló munkájáért 1963-ban Miniszteri Dicsérő oklevéllel, 1968-ban az MSZBT aranykoszorús jelvényével, 1970-ben Szocialista Kultúráért érdeméremmel tüntették ki.

A nagyszerű embert és kollégát megrendültén gyászolta könyvtárunk minden dolgozója.

özv. GARAMI OSZKÁRNÉ RÉVÉSZ IRÉN (1803-1971)

1957-ben ment nyugdíjba könyvtárunkból. Tiszteletreméltó, alkotó emberként élt. Édesapja haladó szellemű vidéki orvos volt, ő maga tanítónő. 1918-ban lépett be a Szociáldemokrata Pártba. Férje, Garami Oszkár, akivel 44 évig élt együtt, harcostársa is volt. 1918 — 1919-ben a Budapesti Munkás- és Katonatanács tagja. A fiatal tanítónő a Kommün alatt a Tatai utcai iskola bizalmija és iskolaigazgató volt. Férjével együtt vezette Vácott a pedagógusok átképző tanfolyamát. A Tanácsköztársaság megdöntése után felfüggesztették állásából és rendőri felügyelet alá helyezték. A Horthy-korszakban sem szakadt meg kapcsolata a munkásmozgalommal, illegális összejöveteleken, előadásokon vett részt, dolgozott a Vörös Segélynek is. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba.

A felszabadulás után társadalmi munkában vállalta egy iskolahelyiségben levő gyermekkönyvtár vezetését. A „könyvállomás” olyan jól működött, hogy néhány év múlva „fiókká” alakult, a társadalmi-munkás Garami Oszkárné pedig 1948-ban alkalmazottja lett a könyvtárnak. Páratlan energiával látta el teendőit, ő vetette meg a 26-os könyvtár alapjait. Akaraterejét, tudását arra fordította, hogy a könyv, a kultúra szeretetét a gyermekekbe oltsa.

A Szocialista Hazárt Érdemrend kitüntetettje volt. Emlékét tisztelettel őrizzük.

GAÁLJENŐNÉ DEMETER GABRIELLA (1927-1971)

Azok közé tartozott, akiket a sors túl sok csapással sújt. Vannak, akik ebbe belerokkannak, ő megerősödött. Látszólagos jelentéktelensége ragyogó szellemű és jellemű embert takart.

Tanítócsaládból született Debrecenben, de középiskoláit már Pesten végezte. 1947- ben érettségizett, s még ebben az évben belépett a Magyar Kommunista Pártba. A Köz- gazdasági Egyetemen kezdett tanulni, de férjhezmenetele, s főként a gyermekszülés miatt tanulmányait abbahagyta.

Tudásvágya azonban ösztönözte, 1951-ben beiratkozott az Idegennyelvű Főiskola orosz szakára. Képesítést végül is abból szerzett, amiben élete és szakmai munkája kiteljesedett, 1956-ban a Pedagógiai Főiskolán kapott könyvtárosi diplomát. Ekkor már, 1953 januárja óta könyvtárunkban dolgozott, először a 13-as (itt vezető volt), majd a 10-es kerületi könyvtárban. 1957 — 1959 között súlyos TBC-vel kórházban, szanatóriumban gyógykezelték.

59