A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971

Benkőné Barta Ilona: Olvasómozgalom a fővárosi gyermekkönyvtárakban

A gyermekkönyvtárak széles körű propagandatevékenységét tükrözi az is, hogy a szomszéd népekről szóló földrajzi tárgyú könyvek népszerűsítéséért kapcsolatot létesítettek a Budapesten működő csehszlovák, lengyel, bolgár és NDK-beli kulturális intézményekkel.

Fokozottabban népszerűsítik az olvasást a könyvtárosok a fizikai dolgozók gyermekeinél. Káposztásmegyeren például, kevés az érdeklődés a művészeti és zenei könyvek iránt, ezért a gyermekkönyvtáros kerületi szintű vetélkedőt rendezett az úttörőcsapatokkal együtt, hogy ily módon ismertesse és szerettesse meg a zenét és a zenei témájú könyvek olvasását. Az olvasómozgalomnak köszönhető, hogy az érdeklődés a gyermekkönyvtárak felé fordult.

A Magyar Rádió több alkalommal közvetített műsort, riportot a gyermekkönyvtárakból. (Pl. a Csepel — Csillagtelep-i könyvtárban a gyermekek beszélgetéseit Szombathy Viktor egyik könyvéről, a 2. sz. gyermekkönyvtár tízéves jubileumáról stb.) A televízió a József Attila telepi könyvtárban szervezett író-olvasó találkozóról adott képes híradást. A gyermekkönyvtárak a napilapokban is egyre többször szerepelnek: a Magyar Nemzetben az első — a 2-es számú — budapesti gyermekkönyvtár tízéves jubileumáról olvashattunk részletes beszámolót. A Magyar Hírlap hírt adott arról a tanulmányról, melyet az említett könyvtár vezetője írt a fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalkozásról. Az olvasómozgalom is felkelti az érdeklődést a könyvtár és tevékenysége iránt és ez fontos a — „könyvet minden kézbe” — megvalósítása érdekében.

Egyre több fórumon tűzték napirendre a gyermekirodalom különböző kérdéseinek vizsgálatát. E tanácskozások hatására erősebb reflektorfénybe kerülnek a gyermek- és ifjúsági irodalom problémái, a megoldásra váró kérdések. Ilyenek például, hogy az irodalmi folyóirataink kritikai rovatában csak elvétve jelennek meg rangosabb méltatások ifjúsági művekről. Nincsen gyermekirodalomtörténet. Hiányzik a gyermekirodalom esztétikája és a gyermekirodalom kritikai folyóirata. Nincsen gyermekirodalmi dij. (Külföldön Ander- sen-díj van!) A könyvtári munkában a korábban hagyományos könyvismertetések formáit 1971-hen fejlesztettük. Meghívtuk a kiadók munkatársait, a könyv íróit (szerkesztőket, fordítókat, lektorokat). Különböző vélemények alapján értékelhettünk egy-egy művet. A könyvtárosok megismerkedhetnek a szerző szándékával, a mű céljával és azt összevethetik az olvasók véleményeivel, ellenőrizhetik, hogy az olvasó a szerző gondolatából mit és mennyit értett meg. Első alkalommal a csepeli könyvtáraknak, majd ezt követően a budaiaknak szerveztünk ilyen könyvismertetést.

Ma már vitathatatlan, hogy a nevelés fontos eszköze a gyermekirodalom. Érthető tehát a könyv szerepének növelése mind az iskolai oktatásban, mind a nemzetközi egyetértés és békés kooperáció szolgálatában. Annál is inkább, mert ,,A fejlődés tendenciái arra mutatnak, hogy a gyermekek olvasási kultúrájának fejlesztése korunkban egyre inkább a nevelői érdeklődés előterébe kerül, nemcsak a fejlett, hanem a nemzeti létüket most kezdő, fejlődő országokban is. Éppen ezért a gyermekek könyvtári szolgálatának kérdése, akár iskolában, akár iskolán kívül egyre inkább nemzetközi problémává válik.”10 11

1972 a nemzetközi könyv és az olvasás éve is. Új lendületet adhat erőfeszítéseinknek, új indításokkal gazdagíthat és új lehetőségeket nyithat meg. Fontos, hogy az ötleteket, módszereket közkinccsé tegyük. így érvényesülhet az Olvasó népért mozgalomnak az a törekvése, mely szerint — „minden termékenyítő gondolat — bármily szűk körben fogalmazódjék meg — közös értékké váljék, s az egész nemzet műveltségét gyarapító közös munkára serkentsen.”11

A mozgalom hatása érződik a könyvtárak társadalmi presztízsének növekedésében is. A könyvtárak tevékenységére felfigyel már a sajtó, rádió, televízió; egyre több írás foglalkozik a könyvtárüggyel. Azonban meggyőződésünk, hogy a közművelődési könyvtárügy s

10 N. Ráez Aranka: A gyermekek könyvtári ellátásának nemzetközi célkitűzése. KMK Bp. 1971. 76. 1.

11 Módszertani Közlemények 5. sz. 284. 1.

208