A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Bálinth Lehel Tamásné - Hargitai Nándorné: Mit olvastak 1936-ban és 1969-ben a 3. számú kerületi könyvtár gyermekrészlegének olvasói?
Összehasonlítás az 1936-os, az 1969-es év végén, valamint az 1969-es év hálózati átlagának adatai között: 1936 1969 A budapesti hálózati átlag %-ban 1969-ben Beiratkozott olvasók száma év végén 667 51410 éven aluli olvasók a gyermekkönyvtárban — %-ban 42,0 32,9 10 éven felüli olvasók a gyermekkönyvtárban58,0 67,1 1 olvasóra jutó kötetek száma 3,4 14,4 9,1 Forgási sebesség 7,2 2Д 3,0 1 olvasóra jutó kölcsönzési esetek10,4 10,1 1 olvasóra jutó kölcsönzött kötetek 23,2 30,1 27,0 Új beszerzésből egy olvasóra jutó kötetszám 0,6 1Л 1,1 Az ismeretterjesztő irodalom a forgalom 14%-a. Ez az alacsony szám bizonyítja, hogy 1936-ban milyen kevés gondot fordítottak az ismeretterjesztő irodalom propagálására. Nem tudjuk, hogy az állományban hány kötet volt, de a forgalomban a feltüntetett féleség szerint (290) legfeljebb az állomány 20%-a lehetett. 1936-ban a gyermekkönyvtár a felnőttel közös egy helyiségben kölcsönzött. Feltételezhető, hogy az állományt nem határolták el élesen, de ez elsősorban csak a szépirodalomra érvényes. 100 nap alatt 1356 kötet ismeretterjesztő müvet kölcsönöztek. Az év végi jelentés szerint az év folyamán 1358 ismeretterjesztő könyvet vettek ki a gyerekek. A számok érdekes következtetésre adnak lehetőséget: a könyvtár az év folyamán 295 napon tartott nyitva. A szépirodalmi forgalma év végére 14 126 kötetre emelkedett. A 100 nap alatt 8282 kötet szépirodalmi művet kölcsönöztek, tehát év végére 5844-gyel többet. Az ismeretterjesztő irodalom kölcsönzése viszont — úgy tűnik — csak a figyelt 100 napra korlátozódik. 1969-ben a 100 napos figyelés alatt 2456 ismeretterjesztő művet — a kölcsönzött művek 32,8%-a — vették ki a gyerekek; év végére pedig összesen 4884 db-ra emelkedett a kölcsönzési szám. Ez a 100 napos figyelés idején kivitt könyvek kétszerese. IV. IV. A 100 napos felmérés módja A felmérés 1969. április elsejétől — 1969. november tizennyolcadikáig tartott. Közben a könyvtár tatarozása miatt április 28-tól, július 22-ig zárva volt. A száz nap folyamán pontosan rögzítettük a napi kölcsönzést: minden kikölcsönzött könyvről cédulát írtunk. Ezen feltüntettük a dátumot, az olvasó számát, nemét, születési évét, a könyv íróját, címét, a téma vagy szakjelzetét. A megfigyelt olvasókról törzslapot készítettünk. Erre vezettük rá a gyermek olvasmányait, kölcsönzése gyakoriságát, tagsági idejét, jótállójának foglalkozását. Minden kölcsönzési nap után a törzslapok alapján összesített figyelőlapot írtunk, melyen feltüntettük a szépirodalmi és ismeretterjesztő művek napi forgalmát szakcsoportok bontásában, valamint a kölcsönzők számát, korát és nemét. A feldolgozott adatok alapján készítettük el egyrészt az 1936-os felmérés táblázatai szerint az 1969-es anyagot, másrészt olyan táblázatokat, amelyek az 1936-os felmérésben nem szerepeltek. A munka során érdekes problémákra bukkantunk, ezek kényszerítettek a felvetett kérdések sokoldalúbb vizsgálatára. 176
