A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Bálinth Lehel Tamásné - Hargitai Nándorné: Mit olvastak 1936-ban és 1969-ben a 3. számú kerületi könyvtár gyermekrészlegének olvasói?
MIT OLVASTAK 1936-BAN ÉS 1969-BEN A 3. SZÁMÚ KERÜLETI KÖNYVTÁR GYERMEKRÉSZLEGÉNEK OLVASÖ11 1936-ban Zsák Wilfried könyvtárvezető felmérő tanulmányt készített a X. kerület Százados út 8 — 12. szám alatti 3-as számú Fővárosi Könyvtár gyermekrészlegében. Azt vizsgálta, mit és hogyan olvasnak a gyermekek. A felméréshez 100 nap adatait használta fel. A felmérő adatok előtt áttekintést adott a könyvtár történetéről, fejlődéséről és az akkori állapotokról.1 I. Az 1936-os helyzetkép rövid áttekintése 1936-ban a 3-as könyvtár a X. kerülethez tartozott. A kerület másik könyvtára a Harmat utcában, Kőbányán volt. Ez a könyvtár azonban nem kölcsönzött gyermekeknek, így a Százados úti könyvtár hatósugara igen nagy területre terjedt ki. Figyelemre méltó, hogy Budapesten akkor 14 fiókkönyvtár volt, s ebből 6 egyáltalán nem kölcsönzött 14 éven aluli olvasóknak. A fiókkönyvtár nyilvános szolgálata mindössze heti 12 órában foglalkozott gyermekekkel, akik csoportonként, előre meghatározott napon és órában, hetenként egyszer cserélhették könyveiket. Alkalmanként legfeljebb két művet kölcsönözhettek. A felnőtt és gyermekrészleg ugyanabban a helyiségben volt, ahol a gyermekek szabadpolcon válogathattak. Helybenolvasási lehetőséget csak részükre biztosítottak.1 2 A tanulmány érdekes részei Zsák Wilfriednek a szabadpolcra vonatkozó megállapításai, akkor amikor ez a rendszer még nem terjedt el a könyvtárakban. ,,A könyvtár rendje szerint a gyermekkönyvtár nyílt polc — open shelf — rendszer mellett az ifjú olvasók maguk választják ki könyveiket. E rendszer célja: a gyermeket önállóságra nevelni olvasmányainak meg válogatásában. A könyvtár feladata ugyanis nemcsak az, hogy az ifjúságot jó olvasmánnyal lássa el, hanem egyszersmind az is, hogy megtanítsa a helyes olvasásra. Ennek egyik előfeltétele, hogy a gyermek könyvét megtanulja kiválasztani. A könyv varázslatos valami a gyermek szemében. Bizonyos, hogy kiválasztását legtöbb esetben külsőségek, úgymint a könyv címe, terjedelme, illusztrációi, kötése stb. erősen befolyásolják. Viszont kétségtelen az is, hogy az a közvetlen kapcsolat, amelyet a nyílt polc hoz létre a gyermek és olvasmányai között, rendkívül alkalmas arra, hogy a gyermekolvasó az irodalomban rövidebb idő alatt nagyobb jártasságra tegyen szert. Ily módon állandóan több könyv fordul meg a szeme előtt és előre tájékozódhatik későbbi olvasmányai felől is.” E szavak után sajnálatos az a tény, hogy a könyvtár 1945 után zárt polcon kölcsönzött egészen 1967-ig. 1 A Fővárosi Könyvtár és ifjúsági olvasói. = A Fővárosi Könyvtár Évkönyve 1936. 153— 179. 1. 2 A Fővárosi Könyvtár Évkönyve 1936. 34 — 37. 1. 172
