A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Sz. Richlich Ilona: Fiatal olvasók természettudományos érdeklődésének vizsgálata egy kerületi könyvtárban
Példányszám A könyvtárban 614 féle természettudományos mű, 1054 példányban található. Átlagosan tehát a könyvek példányszáma nem éri el a kettőt. Nem javít a helyzeten az sem, ha levonjuk a 37 db. kézikönyvtári könyvet, melyeknek nagyobb része lexikon, illetve olyan jellegű mű, hogy kölcsönzésre való alkalmatlanságuk révén egyetlen példányuk is elegendő' (rendszertanok, táblázatok). Ha egy pillantást vetünk a legtöbbet kölcsönzött könyvek táblázatára, kitűnik, hogy több nagyon keresett mű is csupán egyetlen példányban található, és felvetődik a kérdés, hogy például Varga: Matematikai logika c. könyve alig két éves ideje alatt a 48 kölcsönzés mennyire emelkedett volna, ha több példánnyal rendelkezne a könyvtár. Ugyanez mondható el Marx György: Jövőnk az univerzum c. könyvéről is, melyet nem egészen 1 év alatt 19 olvasó kölcsönzött ki; a könyv kihasználtsági foka meghaladja a 100%-ot, ha figyelembe vesszük, hogy a kölcsönzési idő három hét. Hasonló kihasználtsági fokkal találkozhatnánk még néhány könyvnél. Vajon hibás szerzeményezés eredményei-e ezek a jelenségek ? Nem készült fel a könyvtár eléggé az olvasók igényeinek a kielégítésére ? Nem lehet egyértelmű igennel, vagy nemmel válaszolni. 1. Valamely könyv keresettségét soha nem lehet előre meghatározni. Egy érdekes előadás a televízióban, rádióban, egy tanár ajánlása az iskolában, egy űrhajó felbocsátása, egy élénk sajtóvisszhang stb. erősen megnövelheti a könyv iránti olvasói érdeklődést. Örvendetes jelenség, hogy ma már nemcsak egyes szépirodalmi művek válnak bestsellerré, hanem néhány tudományos vagy ismeretterjesztő mű is. Ilyen volt pl. Selye: Életünk és a stress, vagy legújabban Szent- Györgyi professzor könyve az Egy biológus gondolatai, amelyre megjelenése óta állandóan előjegyzés van a könyvtárban. Ez utóbbi esetekben ha nem is számolhatunk rendszeres természettudományos érdeklődéssel — az olvasó esetleg a „divat nyomására” viszi el a könyvet, és talán néhány nap után abba is hagyja az olvasást —, mégis egy új témával ismerkedett, amely újabb olvasást, érdeklődést is vonhat maga után. Á szerzeményezésnél azonban ezek a váratlan tényezők még nem ismertek, s a népszerűvé vált könyveket utólag már nehéz beszerezni. 2. Már szóltunk a szinte elviselhetetlen raktározási nehézségekről. Könyvtárunk Budapest egyik legrosszabb körülmények között kölcsönző objektuma. A természettudományos irodalomnál ma még általánosabb érdeklődésre számottartó szép- irodalomban is a legmagasabb példányszám három, de az átlagos szám itt is inkább kettő. így tehát indokolt az egy-két darabos példányszám a természettudományos állományrészben is. 3. A fentiek ellenére, ha egyes könyvek esetében a vártnál nagyobb érdeklődéssel találkozunk, ezek példányszámát utólag megpróbáljuk felemelni, ha lehet után- rendeléssel, vagy egy idő után antikváriumból. Desideráta jegyzékünkön számos természettudományos mű is szerepel. Néhány példa ezekből: Varga: Matematikai logika, Darwin: Az ember származása, Darwin: A fajok eredete, Szent-Györgyi: Egy biológus gondolatai stb. II. Olvasók Az állományfejlesztés a könyvtári munkafolyamatok legnagyobb körültekintést, hozzáértést igénylő fázisa. Az állományt alapvetően determinálja a könyvtár jellege, gyűjtőköre és az olvasók igényei. A jelleg és gyűjtőkör elvben könnyen meghatározható bizonyos könyvtártípusoknál, annál nehezebb feladat ez a közművelődési könyvtárak esetében. A közművelődési könyvtárak feladata az alapműveltség megszerzésének elő156
