A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Sz. Richlich Ilona: Fiatal olvasók természettudományos érdeklődésének vizsgálata egy kerületi könyvtárban
oktatáson túl a tömegkommunikációs eszközök legváltozatosabb fajai, s nem túlzás azt állítani, hogy az iskolai oktatásban hamarosan csupán bizonyos a lap - i s me re tanyago t, s a továbbképzés módszertanát sajátíthatják el a tanulók, hiszen az iskola „véges” tanulmányi idejével nem vállalkozhat a tudományok fejlődése miatt az ismeretek állandó bővítésére, felújítására. Az önképzés egyik legfontosabb eszköze a könyv. Hagyományos funkciója kibővült: szórakoztató, tanító feladatán túl a mindennapi tevékenységben munkaeszközzé is vált. A termelő tevékenység nem munkaidő szakaszában — szabadidőben — könyvre van szükség, hogy az újabb termelési feladatokra felkészítsen. Az érdeklődés motivációja nemcsak a tetszés, hanem hovatovább a szükséglet, nemcsak érzelmi-hangulati elemek, hanem értelmi hatások is közrejátszanak. Erre az új feladatra fel kell készülniök a könyvtáraknak, s ez a tudományos és szak- könyvtárak mellett vonatkozik az országos közművelődési könyvtárhálózatokra is. Fel kell készülni az egyre szélesebb körű ideológiai, természettudományos és műszaki ismeret- terjesztésen túlmenően az általánossá váló szakismereti információk nyújtására is. Az érdeklődést befolyásoló értelmi tényezők jelentkezését a könyvtáraknak sajátos eszközeikkel siettetniük lehet és kell is. Ezzel nem vállalnak magukra szakkönyvtári funkciót, csupán bekapcsolódnak a korszerűen művelt ember tudatát formáló kulturális intézmények és eszközök sorába. A szakismereti információk mellett a természettudományos irodalom rendkívül fontos világnézetformáló hatása különösen indokolttá teszi ezt. A természettudományos irodalom ideológiai nevelőhatása és a gyakorlati munkához való kapcsolódása ösztönöz arra, hogy vizsgálódásaink középpontjába állítsuk a könyvtár állományának ezt a részét, ennek elemzését, lehetőségeink számbavételét, és további feladataink kijelölését a természettudományos ismeretek terjesztésében. * Jelen dolgozat alapvető forrásait az 5. sz. Szabó Ervin Könyvtárban 1969 —70-ben végzett felmérések statisztikai adatai szolgáltatták. Megjegyezzük, hogy vizsgálataink eredményeiből megpróbáltunk általános következtetéseket levonni, helyenként összehasonlításokat végezve hasonló jellegű felmérések adataival, mégis egy könyvtár egy időpontban elvégzett felmérésének tekintjük csupán. I. Állományelemzés Az eredményes kölcsönzés elengedhetetlen feltétele az elvszerű állományfejlesztés. A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MŰVEK SZÁMA A könyvtár állománya darab Ebből természettudományos Hálózati átlag % szám % 1955 9 701 381 3,92 _ 1 965 17 023 950 5,58 3,9 1966 18 343 995 5,42 3,9 1967 18 900 1 018 5,38 3,8 1968 18 946 989 5,22 3,7 1969 16 856 918 5,44 3,8 1968-ig az állomány fokozatos növekedését, s ezzel arányosan a természettudományos művek számának emelkedését is láthatjuk. 1969-ben az egyre sürgetőbben jelentkező raktározási nehézségek miatt 2090 db könyvet, az állomány 12%-át (!) vontuk ki, és küld151
