A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Tóth Dezsőné: Munkásolvasók Újpesten
A minden 9. olvasónál kijegyzett ismeretterjesztő irodalom elemzésénél a politikai irodalom 7,6%, a természettudományos irodalom 4,9%, a műszaki irodalom pedig 13,2%-a volt a kijegyzett 753 műnek. Az ismeretterjesztő irodalom kölcsönzése magasabb, mint a kerületi átlag. Különösen ennél a három kategóriánál szembetűnő az arányeltolódás. A könyvtár ismeretterjesztő állománya valószínűleg sokrétűbb és gazdagabb, mint a szak- szervezeti könyvtáraké, a tájékoztatás szerepét is jobban be tudja tölteni. Az ismeretterjesztő irodalom olvasásánál, különösen a szakmai felkészülés és továbbképzés területén pozitív jelenség figyelhető meg. Megvan munkásolvasóinkban az igény a továbbtanulásra, továbbképzésre. A differenciáltabb, igényesebb szépirodalmi olvasás valószínűleg egy következő lépcsőfok a kulturálódásban; a magasabb szakmai képzettség után fog bekövetkezni. A teljesebb képhez az olvasási mennyiségen és minőségen kívül, a szabadidő egyéb felhasználásáról is próbáltunk tájékozódni. A kivitt ismeretterjesztő művek elemzésénél már némi utalást kaptunk a szabadidő elfoglaltságra. (Kézimunka, házikert ápolása, fotózás, barkácsolás, stb.) Az egyéni beszélgetések során érdeklődtünk a kedvelt szabadidő elfoglaltságokról. A kérdezettek egy része (15%) azt mondta, hogy nincs szabad ideje mert a házimunka, gyermeknevelés elfoglalja minden percét. 8% tovább tanul. A többi olvasónál a következő sorrend alakult ki, kedveltségi fok szerint: Sport (aktív) Barkácsolás (modell készítés, ház körüli szerelés) Rajzolás, faragás Beat zene hallgatása Saját autó, motor szerelése, vezetése Természetj árás Olvasás Sakk Színházba a megkérdezettek 15%-a jár rendszeresen. Kivétel nélkül a könnyű műfajt részesítik előnyben. Moziba 80% jár rendszeresen és szívesen, főleg a kalandos és humoros filmeket kedvelik. Tv-je 4 kivétellel minden megkérdezettnek volt és ezt rendszeresen nézik, különösebb szelektálás nélkül. A tv felhívja egyes regényekből készült sorozatok alapján a regényre a figyelmet, de talán többet tehetne az olvasás megszerettetéséért általánosságban és az ízlés fejlesztéséért. Megfigyeléseink eredményeit összegezve a könyvtári munka hathatósabbá tétele érdekében a következőkben látjuk feladatainkat. Jeleztük, hogy felmérésünknél figyelembe kellett vennünk, hogy olyan olvasók olvasási ízlését vizsgáljuk, akiknek olvasási kultúrája nem régi keletű. A legnagyobb tömegeket szórakoztató kommunikációs eszközök a rádió és a televízió, műsoraikat úgy állítják össze, hogy a nagyon heterogén összetételű közönség mindegyik rétege megtalálja a maga ízlésének megfelelő műsort. A választás joga a nézőé és a hallgatóé. A könyvkiadás sem szabhatja mércéjét a szűk elit igényeihez, de ugyanakkor a csak szórakozást, kikapcsolódást nyújtó irodalom közreadásával sem elégedhet meg. A választék minden kulturális területen nagy és ez így helyes. Választani, igényesen felhasználni a szabadidőt, erre kell megtanítani olvasóinkat. A könyvtáros nem mindig rendelkezik kellő idővel kölcsönzés közben és egy —két mondattal amúgy sem lehet tartós nevelői, irányítói feladatot ellátni. Külön foglalkozások biztosíthatják az ízlés csiszolását, formálását és az érdeklődés irányának megváltoztatását. Szükség van a könyvtár nevelő hatására, még pedig olyan formában, hogy az olvasó ne érezze szabad választási jogában korlátozottnak magát. Különösen a fiatalok nevelését, irányítását kell elsőrendű feladatunknak tekinteni. Ilyen irányban vannak is elképzeléseink, ezekből a gyakorlatban is megvalósítottunk 148
