A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Tóth Dezsőné: Munkásolvasók Újpesten
életi élvezeteket megszerezhessék és ezek által művelődésüket és szellemi haladásukat előmozdíthassák.” Az alapszabály a cél elérésére a következő eszközöket jelölte meg: „Hasznos és népies folyóiratok, közlönyök, könyvek beszerzése és olvasása, továbbá ilynemű munkáknak az Egylet könyvtárából a tagok részére való kölcsönzése által. Az olvasottak behatóbb megértése céljából az Egylet a nyilvánosságban szereplő hírneves szakemberek bevonásával időnként felolvasásokat és értekezleteket rendez.” Idővel az Egylet szűknek bizonyult a különböző rendezvények megtartására és a munkások egyleti életére. Ekkor merült fel a Munkásotthon létrehozásának a gondolata, majd különböző adakozásokból elkészült és 1909. december 5-én a hajdani Kakas vendéglő helyén, most már önálló épületben, megnyílt az Újpesti Munkásotthon. Tevékenységéből mi most csak a szorosan vett művelődési vonatkozásokat emeljük ki. Szemináriumokat, előadásokat tartott az Otthonban Mód Aladár, Braun Soma, Keleti Márton, Gárdos Mariska, Kovái Lőrinc. Szemináriumvezető volt József Attila is, és túrákra járt az ifikkel. A Munkásotthonban adták elő először a „Lebukottak” c. versét. Tevékeny színjátszó csoport és kórus is működött az Otthonban. A színjátszó csoport nem minden esetben tűzött műsorra irodalmilag értékes alkotásokat, előadták az akkori polgári színjátszás sikeres kasszadarabjait is, kellett a bevétel. Ugyanis a színielőadásokból befolyt bevételek jelentették a Munkásotthon fő jövedelmi forrását. Haladó politikai gondolatokat tolmácsoló darabokat is szép számban adtak elő, klasszikus magyar verseket dramatizáltak. Maga az a tény, hogy a munkásfiatalok szabadidejükben a darabok betanulásával, díszletek, jelmezek készítésével foglalkoztak, komoly emelkedést jelentett a magasabb kulturálódási szint felé. Az Otthon kórusa, az Újpesti Munkásképző Dalkar gyakran tűzött műsorára Bartók és Kodály műveket. Szilágyi János munkáskönyvtárakról szóló művében említést tesz az Iparos Ifjak Köre itt elhelyezett könyvtáráról, melynek állománya 100 kötet volt3. A Munkásotthon könyvtárának kötetszámáról és összetételéről sajnos adatunk nincs, de a kölcsönzők számáról így ír Ugró Gyula4 1930-ban: ,,A munkásság kultúréletébe az újpesti Munkásotthon könyvtára is bekapcsolódott, melyet évente 12— 15 ezer olvasó vesz igénybe.” A Bokor László szerkesztésében megjelent „Újpest története” c. munkában külön fejezet foglalkozik Újpest kulturális életével. Ebben a fejezetben a következő mondatot olvashatjuk: „A könyvtárügy azonban Újpest kultúréletének legsebezhetőbb pontja volt. Színvonalas könyvtárral a város soha nem rendelkezett.”5 A község első nyilvános könyvtára a Világosság- páholy kezdeményezésére és szervezéséből 1904-ben jött létre. Később a város igazgatása alá került és 1945-ig „Jókai Városi Könyvtár” néven működött. A könyvtár állománya 1928 végén 3491 kötet volt. 1910-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa alapította a Katolikus Legényegylet könyvtárát. A könyvtár hetenként egyszer kölcsönzött, írott és nyomtatott katalógus állt az olvasók rendelkezésére. 1912-ben 67 olvasó 637 kötetet kölcsönzött.6 Ugyancsak ebben az évben a Szabad Lyceum alapított a polgári leányiskolában 923 kötetből álló könyvtárat, mely olvasóteremmel is rendelkezett. Hetenként négyszer kölcsönzött és volt írott katalógusa. 1912-ben 469 olvasó 1752 kötetet kölcsönzött.7 Még egy jelentősebb könyvtára volt Újpestnek, az Egyetemi Szociálpolitikai Intézet könyvtára, 1912-ben létesült az Erkel utca 26. sz. alatt. A könyvtár állománya 6989 mű volt, 7238 kötetben. Az állomány legnagyobb része szépirodalmi művekből állt, az össze3 Szilágyi János: A magyar munkáskönyvtárak a két világháború között. Bp. 1961. 4 Ugró Gyula: Újpest 1831 — 1930. Újpest, 1930. 5 (Bokor László) Újpest története. Bp. 1969. G Magyar Minerva. ’ U. a. 139
