A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971

Tongori Imréné: Tájékoztató munka a 9-es könyvtárban

getés alkalmával módunkban áll, hogy kapcsolódjunk az olvasó ismeretköreihez. Olvasási céljainak tisztázása után felhívjuk figyelmét a számára szükséges, vagy az őt érdeklő szak- irodalomra, szaktájékoztatási eszközökre. Azok az olvasók, akik ismeretszerzési igénnyel iratkoznak könyvtárunkba, további kölcsönzéseik alkalmával is kamatoztathatják a „bemutatkozó beszélgetés” alkalmával kapott információkat.

Szépirodalmi tájékoztatásunk módszerei régi hagyományokat őriznek. Keveset tudunk meg olvasónkról a beiratkozás alkalmával, legtöbbször csak annyit, mit akar kikölcsönözni. Igaz, számos következtetést vonhatunk le az olvasmányigényből is, de ezek a következtetések nem mindig helytállóak. Az olvasmányok kiválasztását külső tényezők határozzák meg. Mindenekelőtt — a szakmai érdeklődéshez hasonlóan — az olvasó képzettsége, munkahelye, családi és baráti köre. Mivel nem ismeri a könyvet, amelyet nem olvasott, olyat szeretne vinni, amelyről jó véleményt hallott, megbízhatónak vélt forrásokból. Az olvasmány feldolgozása belső tényezőktől függ, fontos szerephez jutnak a képzettségen kívül az olvasó pszichés adottságai. Jelenlegi eszközeink nem alkalmasak arra, hogy olvasóink számára a lehető legjobb átélést biztosító, magas, vagy fokozatosan emelkedő színvonalú művek sorát kiválasszuk. Szépirodalmi tájékoztatásunk könyvközpontú. Az általában jónak, hasznosnak tartott műveket ajánljuk általában mindenkinek, várva ezzel az olvasottság általános szintjének emelkedését. A választás és a feldolgozás motivációi könyvtári eszközökkel többnyire elérhetetlenek. Néhány kisebb olvasmányfigyelésünk a tv műsorok hatásfokainak különböző voltát bizonyítja. A romantikus regénysorozatok iránti érdeklődés pl. szinte kielégíthetetlen, ameddig a sorozat tart, a befejezés után viszont érezhetően alább hagy. Mikszáth: Fekete város c. könyvét (23 példány van belőle) naponta többen keresték a tv-ben történt befejezéséig. Most már csak ritkán kérik, előjegyzése nincs. A 23 példány ennek ellenére azóta sem kihasználatlan. Galsworthy: Forsyte Saga c. művét, melyből 12 példány áll rendelkezésre, azóta is előjegyzik, s folyamatosan kézben van, holott, mielőtt a tv műsorra tűzte volna, 3 — 4 példányát állandóan a raktáron tartottuk. O’Henry novelláit sajnos mindössze ketten kérték a műsorral egyidőben, a könyvtár 3 példányát azonban folyamatosan olvassák. Siskov: Zord folyó c. könyvét a sorozat közvetítése alatt sokan keresték és előjegyezték. Az előjegyezni szándékozók egy részét azonban le kellett beszélnünk, mert mindössze két régi példányunk van, nem láttuk biztosítva, a könyvek használhatóságát az előjegyzések utolsó olvasójáig. így csak azt állapíthatjuk meg; kár, hogy nincs nagyobb összhang a könyvkiadás és a tömegkommunikációs eszközök között. Figyelmet kellene szentelnünk a rádió és tv mellékhatásainak is. Egy-egy szerzőre vagy műfajra közvetve is ráirányítják az érdeklődést. Mikszáthnak, Móricznak, Balzacnak valamennyi művét gyakrabban kölcsönözték egy-egy sikeres rádió vagy tv adaptáció idején.

Nemcsak írókra, műfajokra is ráterelődhet a figyelem. A Forsyte Saga felelevenítette a családregény iránti érdeklődést.

A KÖNYVTÁR SZEREPE AZ OLVASMÁNYOK KIVÁLASZTÁSÁBAN

Minden könyvtáros természetes igyekezete a magas eszmei és művészi értéket képviselő művek iránti érdeklődés felkeltése, széleskörű olvastatása. A könyvek ajánlásának módszerei változók. A személyes ajánlás nagyon eredményes — hagyományos — szép- irodalmi tájékoztatási mód. 5 — 6000 olvasó esetében azonban — a kisebb könyvtárakban nyilvánvaló — előnyei nem érvényesülnek kellőképpen. Egy-egy könyvtáros csak kis számú olvasóra tud visszaemlékezni, a többit minden alkalommal újra kérdeznie kell, hogy kedvelt könyveire, olvasottságára, irodalmi Ízlésére fény derüljön. Az adminisztratív övezetbe beosztott könyvtárosok a folyamatos munka miatt nem vehetnek részt a tájékoztatásban akkor sem, ha általuk jól ismert olvasó kér segítséget. Sok könyvtáros a kevéssé ismert olvasónak nem „mer” kevéssé olvasmányos szépirodalmat vagy szakköny9*

131