A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Uray Béla: Buda első közművelődési könyvtára. A 6. sz. kerületi könyvtár 50 éve - Kőhalmi Béla: Előszó
Az 1956-os ellenforradalom időszakában. Ismét a Központ igazgatása alatt Az 1956-os ellenforradalom nehéz heteiben a könyvtár dolgozói őrizték a felhalmozott eszmei és anyagi értékeket a városban garázdálkodó kultúrbarbárok pusztítása elől. A munkatársak a közlekedési nehézségek ellenére bejártak a könyvtárba, bár kölcsönzés nem volt, de mindenki láthatta, hogy a könyvtárban vannak és dolgoznak, így a gyűjteményt nem érte anyagi károsodás. Mindössze egyetlen incidensről maradt híradás, amelyet a házfelügyelő mondott el: „Október végén a kapuban álltam, és a könyvtár kirakata előtt állt egy ember. Amikor meglátott azt kérdezte, ki a házfelügyelő ? Én vagyok — válaszoltam. Felszólított, hogy vegyem be a kirakatból a könyveket. — A könyvtár munkatársai nincsenek benn, csak holnap reggel jönnek be — feleltem neki. „Azonnal szedje be a könyveket, mert különben betöröm a kirakatot!” Egy arra jövő férfi meghallotta, hogy mit mondott és rászólt: „Mit akar maga attól a kirakattól, olyan sok üveg van most az országban, hogy törni zúzni lehet ?” A mindenáron törni-zúzni akaró egy pillanatra meghökkent, aztán elindult tovább, de így fenyegetett „visszajövök nemsokára a VIII. kerületiekkel.” (Szakály Józsefné a Karinthy Frigyes út 9. sz. épület házfelügyelőjének szíves közlése.) Szerencsére nem jött vissza. Az ellenforradalmat követő hónapokban többen azzal a kérdéssel fordultak a 6-os könyvtár vezetőjéhez, hogy ugye, most már lesznek indexes könyvek is a könyvtárban ? Amikor megkérdezték, milyen tiltott könyvek felszabadítására gondolnak, legtöbbször Erdős René, Kosáryné Réz Lola, Zilahy Lajos vagy Bromfield műveit említették és erre azt a választ kapták, hogy a közművelődési könyvtáraknak nem feladata a csekélyértékű, hatásvadászó könyvek terjesztése. A könyvtár a szocialista kultúrpolitika szerves részeként kíván és fog is működni. Természetesen figyelemmel kísérik az olvasók igényeit, kívánságait, de azokat a könyvtár múltjához, nevéhez méltó irodalmi színvonalon elégítik ki. A könyvtár forgalmi statisztikája és az olvasószolgálati munkában szerzett tapasztalatok jól illusztrálják, hogy milyen kárt okozott az ellenforradalom eszmei vonatkozásban. A statisztika jelzi az októberi események erős hatását a könyvtárra és olvasóira. Ha összehasonlítjuk az ellenforradalom előtti, utáni és az 1957 június hónapjának adatait, akkor a következőképpen alakul a kölcsönzött könyvek műfaji megoszlása: Hónap Polit. ideol. Műszaki Term. tud. Egyéb Együtt Új magyar Régi magyar Szovjet Világ írod. Népi dem. Egyéb Együtt Gyermek irod. összesen 1956 IX. не 135 250 1 269 1 770 2 214 820 475 2 087 272 3 656 9 524 1 536 12 830 1956 XII. 15 52 143 602 812 316 257 27 1 147 141 2 743 4 631 408 5 851 1957 VI. 64 83 260 1 671 2 078 2 017 1 424 201 1 221 517 3 505 8 885 1 446 12 409 A táblázatból kitűnik, hogy 1956 decemberében igen számottevő a visszaesés, amiben annak is része volt, hogy ekkor még csak 9-től 13 óráig tarthatott nyitva a könyvtár. Feltűnik továbbá, a politikai, az ideológiai és a szovjet irodalom forgalmának erős csökkenése. E ponton is érezhető volt az ellenforradalom uszító, megfélemlítő propagandájának hatása. 1957 júniusában viszont már észrevehető a konszolidálódás, annak ellenére, hogy a nyári hónapokban a forgalom általában alacsonyabb. Jelentős fordulat, melynek előkészítése még 1956 elején indult meg: 1957 április 1-i hatállyal a kerületi könyvtárak ismét a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjának kezelésébe kerültek. Az intézkedés következtében átmenetileg elhidegült, majdnem teljesen megszakadt a 6-os könyvtár kapcsolata a kerületi Tanáccsal. Hosszú és szívós meggyőző 123
