A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1968/69. évi jelentése - I. A központi könyvtár jelentése

A vizsgálattal kapcsolatos könyvtárvezetői megbeszélés egyik tanulsága, hogy a rövidebb könyvtári tagsággal rendelkező olvasók morzsolódnak le elsősorban, így ezekkel kell különös gonddal foglalkozni (1968). Nagy gondot fordítunk a fiatal olvasók könyvtári nevelésére. A KISZ budapesti bizottságával rendeztünk tapasztalatcserét e kérdésben. A felszabadulásunk 25. évfordu­lójára meghirdetett „Játék és vallomás” olvasónapló-pályázat propagandáját folyamato­san szervezzük. A „Hősök nyomában” c. vetélkedő kérdéseit ugyancsak az osztály dol­gozta ki. Tizennyolc kerületi könyvtárban megindult az olvasói portrék készítése a 15 — 24 évesek körében. Ezek tudományos megalapozása érdekében olvasószociológiai munka- bizottságot szerveztünk, módszertani megbeszéléseket folytattunk és 60 kerületi könyv­táros számára szociológiai tanfolyamot tartottunk (1968 — 1969). A felszabadulási évfordulóhoz kapcsolódó MSZBT jubileumi olvasó-mozgalom szer­vezési és propagandamunkáját folyamatosan végeztük (1969). Az MSZBT-vel, az SZBT- vel, az Európa Kiadóval közösen készítettük elő a mozgalom megnyitóját. A fizikai dolgozók gyermekeivel való foglalkozás — állandó napirenden-tartása a kerü­leti könyvtárak zömében egyik központi feladattá vált. A nagyobb könyvtárakban ifjúsági felelőst jelöltünk ki a KISZ-korosztályú fiatalok­kal való foglalkozásra. Tanulmányoztuk a művelődési körök munkáját s vezetőikkel meg­beszéltük a további feladatokat. A kerületi könyvtárak osztálya szakmai konzultációt folytatott a kerületi könyvtárak katalógus-felelősei részére. Rendszeresen adott ki katalógus-szerkesztési útmutatót. Ki­mutatást készített a hálózatban előforduló speciális katalógusokról. A gyermekkönyvtárak módszertani irányítása A gyermekkönyvtári csoport 1968-as kiemelkedő feladata volt a Fővárosi Tanács népművelési főosztálya számára jelentés készítése a gyermekkönyvtárak helyzetéről. Több javaslatot dolgoztak ki a könyvtárak helyzetének javítására. A gyermekkönyvtári állomány-fejlesztés fő célja volt, hogy a nagy történelmi év­fordulókra az olvasóknak megfelelő könyvanyag álljon rendelkezésre. Az állomány kiegé­szítéséhez és fejlesztéséhez felhasználták az „ötven év és mai életünk gyermekszemmel” c. bibliográfiát és a felnőttek számára kiadott társadalomtudományi művek közül is java­soltak a gyermekkönyvtárak állományába munkásmozgalmi és történelmi tárgyú kiad­ványokat. Szakmai vita alapján könyvtáranként megbeszélték az állománycsoportok arányos továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A tervszerű irányítás következtében emel­kedett az ismeretterjesztő művek aránya mind a gyermekkönyvtárakban, mind a vegyes könyvtárak gyermek-részlegeiben. Jegyzéket készítettek a „Válogatás a felnőttek iro- dalmá”-ból e. állomány-csoport kiegészítéséhez (1969). 1968-ban állították össze a 6. sz. gyermekkönyvtár albertfalvai fiókja és a 47-es vegyes könyvtár fiókja számára szükséges gyermekkönyv-állományt. Ez időben foglal­koztak a 38-as könyvtár gyermekrészlegének, 1969-ben pedig előkészítették további három gyermek-részlegnek önálló gyermekkönyvtárrá való átalakítását (11., 12. és 44. sz.), felülvizsgálva és kiegészítve könyvállományukat. A gyermekkönyvtári csoport a Tanácsköztársaság évfordulójára nagyszabású gyer- mekrajz-versenyt rendezett az Úttörő Szövetséggel és a Néphadsereg Tiszti Klubjával együtt. A gyermekrajz-verseny jó előkészítése és a közben végzett szervező és ellenőrző munka biztosította a pályázat sikerét. Nagy munkát igényelt a gyermekrajz-pályázat zsűrizése és a 7000 pályaműből a ki­állításon résztvevő 400 rajz kiválasztása (1969). A gyermekkönyvtárak támogatták az Úttörő Szövetség „Forradalom lángjai” c. mozgalmát, a gyermekek hazafias, internacio­63

Next

/
Thumbnails
Contents