A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1968/69. évi jelentése - I. A központi könyvtár jelentése
Benedek Marcell 1885 - 1969 író, esztéta, irodalomtörténész. Kossuth-dijas. Benedek Eleknek a nagy mesemondónak és néprajzkutatónak a fia. Irodalmi működését diákkorában, szindarab-forditással kezdte. 1904-ben Lukács Györggyel és Bánóczi Lászlóval a Thália Társaság alapitója. A budapesti egyetemen magyar- német szakos tanári diplomát szerez. 1912-től 1918-ig középiskolában tanit. 1919-ben a Tanárképző Intézet Tanára és egyetemi előadó. A Tanácsköztársaság leverése után megfosztják állásától. Ettől kezdve irodalmi működésből tartja fenn magát mint szépiró, tudománynépszerüsitő és forditó. A két világháború között a Dante könyvkiadó, majd az ÜJ Idők irodalmi intézetének lektora, később igazgatója. 1945-től 47-ig a kolozsvári Bolyai Egyetem esztétika és irodai mi kritika professzora, egyidejűleg a kolozsvári Magyar Színház dramaturgja és vendégrendezője. 1947-ben hazaköltözik Budapestre, s itt 1962-ig - nyugalomba vonulásáig - az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára. Munkásságáért 1963-ban Kossuth-dijat kapott. "Hires könyve a "Bevezetés az olvasás művészetébe" és sok más szellemes, szépen megirt, világos tanulmánya nemcsak a szakembereknek, hanem sok százezer műveltségre, tudományra éhes embernek jelentette az első lépést az irodalom országutján. Hatalmas tudása, kiemelkedő műveltsége, európai tekintélye a magyar irodalom, irodalomtudomány, filológia kiemelkedő alakjává tette. S ahogy egyik utolsó kötetének cime - a Szépen élni - hirdette: szépen élt. Mert ahogy ő fogalmazta: "Életem munkája a sokféle szépségnek befogadása és továbbadása volt." = Nép- , szava, 1969. máj. 31»
