A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1968/69. évi jelentése - I. A központi könyvtár jelentése
illetve témájuk miatt nem keresték őket. Ugyancsak felülvizsgálták és kiszűrték a folyóiratok jegyzékéből az egyes profil-idegen folyóiratokat is. A szocialista és a nyugati folyóiratok aránya nem változott. A magyar-nyelvű folyóiratok mellett változatlanul az angol, a német, az orosz és a francia nyelvű lapok képviselik folyóirataink többségét. Folyóirataink legnagyobb csoportja — 1968-ban és 1969-ben egyaránt 35% —a társadalomtudományi szak. A második legnagyobb csoport (28, illetve 25%) az általános szak, amelybe a napilapok is tartoznak. Olvasószolgálat A BEIRATKOZOTT OLVASÓK SZÁMA Év A központban Zenei könyvtárban Összesen kölcsönzésre helyben olv. kölcsönzésre beiratkozott olvasók száma 1967 7 589 3 032 1 466 12 087 1968 7 680 3 900 1 511 13 091 1969 7 716 4 000 1 371 13 087 A központi könyvtár és a hozzátartozó zenei gyűjtemény beiratkozott olvasóinak száma az utóbbi években állandóan növekedett. A központban kölcsönzésre beiratkozottak száma 1968-ban valamivel több mint 1%-kal, 1969-ben pedig fél százalékkal volt magasabb az előző év megfelelő adatainál; a helybenolvasásra beiratkozottak számában pedig csaknem 30, majd három százalék volt a növekedés. A zenei könyvtár beiratkozói 1968-ban 3%-kal voltak többen ; 1969-ben viszont a 9%-os csökkenés oka a könyvtár már ismert — javítások miatt szükséges — több mint féléves zárvatartása volt. Bár a központi könyvtár beiratkozott olvasóinak emelkedése ellensúlyozta a zenei könyvtár lemaradását, a központi számok lassuló növekedése arra mutat, hogy helyiségeink befogadóképessége meghaladta a felső határt. További gyors fejlődésre itt is — a már említett — új olvasóterem megnyitása nyújt majd csupán lehetőséget. A kölcsönzők és helyben olvasók foglalkozás- szerinti megoszlása nem változott jelentősen az elmúlt két évben. A kölcsönzők legnagyobb csoportját változatlanul az értelmiségiek, (32,6%) továbbá a tisztviselők és alkalmazottak (24,6%) alkotják; a főiskolai hallgatók és középiskolások együttesen 4/5 részét képviselik az olvasóknak. A helyben olvasók soraiban a diákok állnak az élen: az egyetemi hallgatók (40,5%), a középiskolások és ipari tanulók (22,4%), 63 százalékukhoz képest a többi csoportok mintegy eltörpülnek, (értelmiségiek és alkalmazottak együttesen 28%-ot alkotnak). Központi könyvtárunk tehát elsősorban az értelmiségiek és a jövő értelmiségét képviselő főiskolai hallgatók magas színvonalú közművelődési, illetve mindinkább a szociológiai kutatók könyvtára. A tudományos kutatási lehetőségek hiányára a helyben olvasók aránya hívja fel a figyelmet ; a tanulóifjúság nagy száma örvendetes jelenség abból a szempontból, hogy könyvtárunk hozzájárul a jövendő kutatók, vezető szakemberek képzéséhez (itt kiemeljük a középiskolásoknak nyújtott jelentős kutatási, módszertani segítséget), olvasótermeinknek a turbulens tanuló ifjúsággal való telítettsége ugyanakkor azonban arra is mutat, hogy mint tudományos könyvtár nem nyújthatjuk a szociológiai kutatóknak az elmélyült munkához szükséges nyugalmat. A beállítandó új olvasóterem jelentőségét tehát növeli, hogy lehetőséget teremt máshelyütt kutatószobák létesítésére, a tudományos kutatómunka biztosítására. 43