A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Németh Mária: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának központi címjegyzéke
A КС-cédulák mennyiségének alakulása: 1961 .................................... kb. 50 000 1969 .................................... kb. 90 000 1964. jan. 1. hatállyal az igazgatóság a Központi Címjegyzéket visszacsatolta a módszertani osztályhoz, megvalósítva az osztály, a hálózat és а КС szervezeti egységét. II. A Központi Címjegyzék feladatai A modern szakirodalom egyértelműen kiemeli, hogy a központi katalógusok első és legfontosabb feladata a könyvtárak tulajdonában levő kiadványok nyilvántartása s ennek segítségével a kiadványok lelőhelyeinek meghatározása. A nyilvántartás nem önmagáért van, hanem az ellenőrzést és a tájékoztatást szolgálja. A FSZEK Központi Címjegyzékének használata könyvtárak, intézmények és olvasók között oszhk meg Az érdeklődés tárgya szerint már szélesebb a kör. Leggyakrabban a lelőhely forrását kérik, a mű szerzőjét, egy megadott író műveinek felsorolását, címfelvételi adatok pótlását, szakjelzetek azonosítását. A felsorolás korántsem teljes. Egy-egy nevezetes évforduló, a vizsgaidőszak, valamint a rejtvénypályázatok, vetélkedők hullámszerűen növelik az érdeklődést. Az sem lényegtelen, hogy milyen adatok ismeretében kérnek információt az olvasók. Néha a mű azonosításához az alcímet tudják, máskor a mű fordítóját, nemegyszer csak a főhős nevét. A bizonytalan olvasótól a precíz könyvtárosig igen széles az érdeklődők skálája. A Kerületi Könyvtárak Osztálya а КС adataiból ellenőrzi a szerzeményezést: az új könyveket összesítő КС katalóguscéduláit minden esetben átnézi és a hiányos- vagy többletvásárlást korrigálja. A Központi Címjegyzék használható kiadványbázis a bibliográfiák készítéséhez. Folyamatosan ad tájékoztatást az új könyvek vásárlásáról ,,A mi könyveink” újabb kiadásához. A könyvtárközi kölcsönzést elősegíti, elsősorban hálózaton belül. A Központi Címjegyzék még számos vizsgálat forrása lehet: többek között a különböző felméréseké. A felmérések eddig a marxizmus-leninizmus klasszikusaival és néhány magyar marxista válogatott műveivel való ellátottságra, s a népszerű jogi és közgazdasági kiadványok vásárlására terjedtek ki. Állományelemzést folytatott az osztály a szépirodalom és az ifjúsági irodalom köréhen mennyiségi és minőségi vonatkozásban. Többször felmerült az a kérdés, nem lenne-e célszerűbb a Központi Címjegyzék alfabetikus katalógusa helyett szakrendes katalógust szerkeszteni. A szakértők véleménye szerint a nagy országos központi katalógusok nem használhatják a szakrendet, mert a könyvtárak szakozása nem egységes. Hálózati szinten — központi feldolgozás mellett — lehetségesnek tartja a központi szakkatalógus sikeres működését.11 A FSZEK hálózatában minden mű szakjelzetét központilag egyeztetik, (az ÄKV könyvtárellátó osztályának katalóguscéduláiról van szó, amelyek címleírását, szakozását az OSZK készíti) elvileg tehát egységesek a szakjelzetek. A nagyobb kerületi könyvtárak állománya gazdagabb, s az anyag besorolásánál a teljes szakszámot veszik figyelembe, míg a kisebb könyvtárak a szakszámok továbbosztását figyelmen kívül hagyják ; az azonos művek tehát nem kerülhetnek ugyanarra a katalóguscédulára. A gyakorlati munka igazolja hogy lehetetlen olyan szakkatalógust szerkeszteni, amely az egész hálózat anyagát egységesen tükrözné. Sz. Németh Mária megemlíti, hogy a betűrendes katalógus mellett, —de csak mellette és nem helyette, — lehet szakkatalógust is készíteni.12 А КС közel egy évtizedes tapasztalata azt bizonyítja, hogy az olvasók többsége mind a szépirodalomnál, mind pedig a szakkönyveknél a mű szerzőjét a cím alapján keresi. Ennek az igénynek tettünk eleget, amikor elkészítettük a FSZEK hálózatának címkatalógusát is. Ez a tájékoztató munka nélkülözhetetlen segédeszközének bizonyult. 255
