A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Németh Mária: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának központi címjegyzéke
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR HÁLÓZATÁNAK KÖZPONTI CÍMJEGYZÉKE Általánosan elterjedt és a mai napig használatos a Központi Címjegyzék kifejezés, — engedünk a félévszázados beidegződésnek, mikor mi is ezt használjuk, — de meg kell jegyeznünk, hogy minden esetben központi katalógust értünk alatta.1 A központi katalógus több könyvtár állományának alfabetikus rendben való nyilvántartása a címleírás szabályainak megfelelően; szerzői, testületi és tárgyi rendszó együttes betűrendje, tehát nem címkatalógus, nem jegyzék, hanem a legszorosabban értelmezett betűrendes cédulakatalógus. Szükséges ez a disztinkció azért is, mert nemrég befejeződött egy másik katalógus szerkesztési munkája — amely valóban címkatalógus. Ez új, önálló egységről később szólunk. A téma hazai szakirodalma igen gyér — ellentétben a vonatkozó nemzetközi irodalommal. Mindössze egy munka foglalkozik az országos Központi Katalógus helyzetelemzése közben a központi katalógusok problematikájával, amely egyben a külföldi irodalom kitűnő áttekintését nyújtja.2 A hálózati központi katalógusok, — hiszen számuk országos viszonylatban jelentős, munkájuk nélkülözhetetlen3 — még feldolgozásra várnak. Éppen ezért kísérletünk az alapelvek ismeretén túl a tapasztalati eredmények szerény általánosítása. A magyar könyvtárügy jogi alapja az Elnöki Tanács 1956. évi 5. számú törvény- erejű rendelete, amely a könyvtárak szervezeti egységét, felépítését a könyvtári hálózatban jelöli meg. (3. & 1. p.)4 Intézkedik a gyűjtőkör és az abból szigorúan következő könyvtári feladatok kérdésében (4. & )• A végrehajtásról szóló minisztertanácsi határozat kötelezte a hálózati központokat, hogy központi katalógusokat szervezzenek.5 1956 után a hálózati központok sorra-rendre elkészítették címjegyzékeiket. 1958-ban a Szabó Ervin Könyvtár is hozzákezdett az anyaggyűjtéshez. I. A Központi Címjegyzék kialakulása A FSZEK Központi Címjegyzékének története jóval korábbra nyúlik vissza és elválaszthatatlan a Fiókközpont működésétől: ,,A budapesti kerületi közművelődési hálózat és a Szabó Ervin Könyvtár központja 1950-ig egy igazgatási egységet képezett. A fiók- könyvtárak irányítását a könyvtár igazgatója az ún. Fiókközponton keresztülgyakorolta.”6 ,,A Fiókközpont feladatai közé tartozott új könyvtárak létesítése, a könyvtárak könyvanyagának szerzeményezése, feldolgozása és szétosztása. Ez az osztály gondoskodott a könyvtárak szakmai és módszertani irányításáról, a könyvtárosok szakmai továbbképzésének biztosításáról.”7 A központilag történő könyvfeldolgozás lehetővé tette, hogy az egyes könyvtárakba megfelelő színvonalú katalógusok kerüljenek. Ugyanakkor a könyvtárak állományáról központi cédulaleltár készült, feltüntetve, hogy a könyv melyik könyvtár 253
