A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969

Benkőné Bartha Ilona: A gyermekkönyvállomány alakulása egy évtized alatt

Könyvtártípus

Állomány

Olvasók száma

1 olvasóra jutó könyv

1958

1908

1958

1968

1958

1968

I. 9. gy

12 000

1 483

8,1

10. gy8 69180010,9

II. 2.

5 987

1 374

1 483

1 500

4,0

9,2

9.

3 786

12 000

1 284

1 483

3,0

8,1

10.

5 780

8 691

1 487

800

3,8

10,9

11.

3 576

9 780

909

.1 204

3,8

8,1

12.

4 073

11 192

673

1 473

6,0

7,6

25.

4 596

9 879

1 578

1 274

2,9

7,8

28.

4 724

11 076

1 034

1 536

4,6

7,2

32.

—

7 252

—

991

—

7,3

38.

2 151

9 767

723

1 535

2,9

6,4

39.

3 211

8 674

687

1 093

4,6

7,9

44.

3 663

9 292

1 049

1 200

3,5

7,7

III. 3.

__

6 592

_

6

59

__

10,0

21.

2 019

5 610

453

724

4,4

7,7

33.

—

3 156

—

210

—

15,0

34.

—

7 345

—

812

—

9,0

36.

—

8 678

~

918

—

9,5

I. önálló gyermekkönyvtárak.

II. Külön helyiségben üzemelő gyermekrészlegek.

III. A felnőtt-könyvtárral közös helyiségben működők.

A táblázatból látható, hogy az állomány könyvtáranként 1958-ban 2000 — 6000 kötetig terjedt, ami igen alacsony volt az olvasók számához viszonyítva. 1968-ig ez az arány megkétszereződött. Ebben jelentős szerepet játszott az önálló gyermekkönyvtárak létrejötte és az állományfejlesztés központi irányítása. Az 1 főre jutó kötetek számában a hálózati átlag felett van két önálló gyermekkönyvtár (9 és 10 gy.) és 5 részleg (2, 3, 33, 34, 36) 1968-ban.

Azt, hogy mennyire befolyásoló tényező a könyvtár típusa, jól szemlélteti a 9-es gyermekkönyvtár, amely 1958-ban mint részleg működött, s a könyvtárban ekkor csak 9%-os volt a gyermekkönyvek aránya, míg az olvasók 19,6%-a volt gyermek: 1968-ban, mint önálló gyermekkönyvtárnak, az állománya négyszerese lett az 1958. évinek. Az olvasók száma pedig két és félszeresére nőtt. Jobb eredmények születhettek tehát az önálló gyermekkönyvtárban, mint a részlegben. Hasonló a helyzet a 6-os gyermekkönyvtárban is.

A közművelődési könyvtárak hatékonyságát az olvasók és a kölcsönzések számának alakulásában is vizsgálhatjuk. Ez azonban nem ad teljes képet, mert az állomány egy része helyben olvasható, nem kölcsönzési anyag. Az olvasói létszám növekedési üteme szorosan összefügg az állomány gyarapodási ütemének gyorsulásával vagy lassulásával. Az egy könyvtárban évenként beszerezhető könyvek s az egy olvasóra jutó új könyvek száma az egyik legfontosabb tényezőnek látszik az olvasók létszámának növekedésében. Az olvasókat nemcsak az állomány nagysága, hanem a legújabb könyvek is vonzzák. Az a könyvtár tudja jobban megtartani olvasóit, amelyik lépést tart a könyvkiadással és az új könyveket kellő példányszámban tudja beszerezni. Vizsgáljuk meg az 1 olvasóra jutó új beszerzést 1968-ban néhány könyvtárban, önálló gyermekkönyvtárakban az alsó határ az átlagos 0,6 kötet (az 1-es és 2-es számú gyermekkönyvtárakban); a felső határ 1,2 kötet a 6-os, 9-es, 10-es, 17-es, 20-as, 38-as gyermekkönyvtárakban alakult ki.

Gyermekrészlegekben az alsó határ a 0,5 kötet (16-os, 18-as, 29-es részlegekben), a felső határ 1,4. Ezt eléri vagy megközelíti a 2-es, 3-as, 23-as, 27-es, 33-as, 41-es, 47-es részleg.

242