A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969

H. Drechsler Ágnes: Az ismeretterjesztő művek szakozásának problémái kerületi könyvtárainkban

mazásától. A módosítások bevezetése azonban egyúttal a régi jelzetek visszamenőleges kijavításának kötelezettségét is jelenti.

Mint említettük más-más a szükséges szakozási mélység az egyes könyvtártípusokban, sőt még a kerületi könyvtárak között is van e téren különbség. Az egyes állománytestek nagyságától függ egy-egy szakcsoport további bontásának szükségessége. így a műszaki részlegekben az 5-ös és 6-os főosztály bizonyos csoportjait a legrészletesebb szakjelzetekkel látják el. Ha viszont a nyomtatott katalógus-cédulán alkalmazott szakjelzet a helyi viszonyokhoz képest túlságosan részletesnek bizonyul, nem szabad figyelembe venni a teljes szakjelzetet. így például a kisebb kerületi könyvtárakban a kulturális politikával foglalkozó művek cédulái a 008 jelzetű osztólap mögött sorakoznak, nem használják fel a teljes szakjelzetet, a 008[32]-őt. Másik példa: különböző módon alkalmazzák Magyarország földrajzi alosztásának jelölését a párttörténeti, szociográfiai, útleírási, honismereti irodalom anyagánál. Vagy: a 82-es (irodalomtudomány) osztály felbontása az egyes irodalmi műfajok szerint csupán nagy állománnyal rendelkező könyvtárak esetében szükségszerű.

A nyomtatott katalóguscédulák szakjelzetelése túlságosan általános, így egyik könyvtártípusnak sem „testére szabott”, tehát minden könyvtárban és így a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatában is — a helyi szükségletnek megfelelő egységes szakozási szempontokat kell kialakítani. Erről fentiekben már volt szó. Ez a munkafolyamat rengeteg problémát vet fel tevékenységünkben, de ezenkívül még más okokból is jelentkeznek átszakozási feladatok: így a következetlenül, ellentmondásosan beszakozott céduláknál.

A kollektor által kiadott katalóguscédulákon előforduló hibás jelzetalkotásoknak néhány típusát szeretnénk ezúttal megemlíteni.

Sok bizonytalanság tapasztalható például az életrajzi művek beszakozása körül. Elvileg a nem tudományos igényű életrajzi művek szépirodalmi besorolást kapnak, de a gyakorlatban ez nem mindig valósul meg. A kollektori cédulákon jónéhány éve már nem szerepel a 920-as „életrajz” raktári jelzet és a katalóguscédula szakjelzetei között a 92-es szakcsoportot csak utolsónak tüntetik fel (névalosztással). Ez az eset fordul elő általában a történelmi regényeknél, ahol a címleírásban a műfaj megjelölése már általában megszabja a szakozás mikéntjét. Jó példák erre a „Nagy emberek élete” sorozat kötetei. Helyénvalónak tűnnék, hogy a sok ismeretterjesztő elemet magukba foglaló életrajzok közül a művészeké a 7-es főosztályba, az íróké a 8-as főosztályba, a jelenkori politikusoké, munkásmozgalmi vezetőké a 3-as szakcsoportba, a történelmi személyiségeké a 9-es főosztályba legyen sorolható és így tovább. A hivatalos szakozók elismerik az igény jogosságát, de következetes állásfoglalást mégsem tudnak kialakítani. A hibalehetőségeket a legtöbb esetben már csak azért sem lehet kiküszöbölni, mert az OSZK szakozói, — a nyomtatott katalóguscédulák készítői — természetszerűleg nem helyezkedhetnek egyedül a közművelődési könyvtárak álláspontjára.

Lássunk ezek után a fentiek illusztrálására néhány példát. 1968. decemberében jelent meg Jean Renoir: Apám, Renoir című kötete, amelyről az Üj Könyvek recenzense megállapítja, hogy a mű jellege rokonítható Bernáth Aurél: Kor és pálya című önéletrajzi tetralógiájával. Már most Bernáth Aurélnak éppen ezt a művét nemrégen hivatalosan is átsorolták a szépirodalomból a 75-ös szakcsoportba. A Renoir-könyv mégis a szépirodalomban maradt. Az ugyancsak friss megjelenésű Hartwig: Apollinaire-ről szóló könyve is inkább a 840-es szakcsoportba kívánkoznék a szépirodalom helyett. Centkiewicz: Nansen útja és Amundsen útja című kötetei, amelyek a Táncsics Kiadó Ütikalandok sorozata keretében jelentek meg, teljesen hasonlóak az előző kötetekhez, mégsem kapták meg a 910-es földrajzi raktári jelzetet, hanem bekerültek a szépirodalom csoportjába. Természetesen nem könnyű határvonalat húzni az életrajzi regény, a regényes életrajz, az életrajz, a visszaemlékezések műfajai között. Mégis tekintettel kellene lenni az olvasószolgálatot végző gyakorló közművelődési könyvtárosok érveire, szempontjaira, akiknek legfőbb törekvésük az olvasói igények maradéktalan kielégítése.

233