A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Arató Antal: A Gorkij-centenárium és Gorkij műveinek olvasottsága a pesterzsébeti könyvtárban
Mint említettük összes beiratkozott olvasónk száma 2800 volt, ebből 208 (7,4%), tehát minden 12-ik olvasó kölcsönzött Gorkij művet. Előző felmérésünk során 940 szovjet szépirodalmi kötetből a beiratkozok 45%-a olvasott. Ehhez hasonlítva a 74 Gorkij kötet kölcsönzőinek számát igen elégedettek lehetünk. Igaz viszont, hogy a szovjet művet kölcsönzőknek csak az 50%-a olvasott 1 könyvet, míg Gorkij olvasóinál ez az arány 75%. 52 olvasó vitt kettő vagy ennél több művet: az ő esetükben talán már határozott érdeklődésről, Gorkij írásainak megkedveléséről beszélhetünk. A Gorkij művet olvasók kor, nem, foglalkozás szerinti megoszlását a későbbi táblázaton láthatjuk. Ha az összes beiratkozok és Gorkij könyvet kölcsönzők nemek szerinti megoszlását hasonlítjuk, láthatjuk, hogy azok alig térnek el egymástól. Az eltérés lényegtelen 2 — 3 olvasót jelöl. Ha a két csoport kor szerinti összehasonlítását végezzük el, akkor láthatjuk, hogy a 15 — 18 éves korosztály a legaktívabb Gorkij olvasásában: arányuk itt 5,2%-kal nagyobb, mint az összes beiratkozok között. Ez a középiskolásoknak tulajdonítható, de meg kell említenünk azt, hogy ,,Az anya” kötelező olvasmány a középiskolában. Ezt tehát nem tekinthetjük a középiskolásoknál a könyvtári propaganda eredményeként. Nem lehetünk elégedettek 19 — 26 évesek kölcsönzéseivel, akik e téren jóval elmaradtak beiratkozási arányuktól. A 27 évnél idősebbek számuknak megfelelő arányban vittek Gorkij könyvet, s bár beiratkozási arányukat nem tudjuk, de feltűnő, hogy a 60 éven felüli legidősebb korcsoport az összes Gorkij kölcsönzés igen magas arányát, 24%-át adja. Láthatjuk, hogy a foglalkozás szerinti megoszlásban is ez a réteg, a nyugdíjasok szerepelnek legnagyobb számban Gorkij olvasói között: 3,8%-kal, míg a középiskolások 2,9%-kal lépik túl beiratkozási arányukat. Bár nagyon kis számok %-át nézzük, mégis megállapíthatjuk, hogy a háztartásbeliek is túllépték beiratkozási arányukat. Munkás és ipari tanuló olvasóink is alig maradnak el ettől a számtól. Nem lehetünk elégedettek Gorkijt olvasó tisztviselő és értelmiségi olvasóink számával. Ez utóbbiak közül a fél év alatt hárman olvastak Gorkij kötetet. Mivel könyvpropagandánk annál az 52 olvasónál volt a legeredményesebb, akik 2 vagy annál több Gorkij művet olvastak, ezek megoszlását külön is megnéztük. Közöttük már a munkások vezetnek (14) majd a nyugdíjasok (12), középiskolások (6), alkalmazottak (5), ipari tanulók (4), háztartásbeliek (4), tisztviselők (4), főiskolások (2), értelmiségi (1) következnek. Láthatjuk, hogy a középiskolások a több Gorkij művet olvasók között már nem szerepelnek olyan nagy számmal mint az előbb: megelégednek a kötelező olvasmány kölcsönzésével. Említésreméltó még, hogy a 6 ipari tanuló közül 4, s mind a két főiskolás olvasó egynél több művet olvasott. 3. A Gorkij-könyvek könyvtáron belüli kiválasztásának módjai Az olvasók számbavétele után nézzük meg, milyen módon, milyen hatásra választották az olvasók könyvtárunkban Gorkij műveit. Mint a bevezetőben említettük, ezt háromféle szempontból tartottuk számon: szabadpolcról, kiállításról választotta-e, vagy a könyvtáros ajánlása során jutott hozzá az olvasó. Ha az olvasó meghatározott Gorkij könyvet kért és azt mi adtuk oda neki, természetesen úgy vettük, mintha ő maga kereste volna ki a szabadpolcról. A felmérés ideje alatt 4 előjegyzést vettünk fel Az anya című, kettőt pedig Az Artamonovok című regényekre. Mindegyik kötelező olvasmánya volt a kölcsönzőnek. A 287 mű a következő módon talált az olvasóra: kiállításról választott művek száma 118 41% szabadpolcról választott művek száma 116 41% ajánlás során választott művek száma 53 18% pályázati dolgozathoz volt szükséges 6 2% összesen 287 100% 223
