A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Révész Ferenc: Hajdú Henrik (1890-1969)
mint egy hadvezér a térképet. Hadvezér volt Ő is, az ismeretlen meghódítására induló milliók egyik szellemi hadvezére. A „Népszava” munkatársának, Szűcs Ilonának, 1946 áprilisában az elért eredményekről és terveiről részletesen nyilatkozott. „Olvasóink örvendetesen egyre többen vannak a felszabadulás után. A tanulni vágyó ifjúság és Budapest dolgozóinak minden rétege szép számban jelentkezik. A tudományos központban gyakran hosszabb sor áll, mint a pék előtt. Nagy az érdeklődés a marxizmus, a szociológia iránt. De nem szorul háttérbe a szépirodalom — különösen a modern orosz irodalom — sem. Reméljük, hogy a sok fiók- és mozgókönyvtár révén azok kezébe is jó olvasnivaló jut, akik a „Pesti Hírlap” sárga könyvein nevelkedtek.” Erőteljesen hangsúlyozta a riport készítőjének, hogy a feladatokat Szabó Ervin útmutatása szellemében akarják megoldani. „Ez a könyvtár ne csak könyvekkel teli épület legyen, hanem innen a legmagasabb tudás sugározzák szét. A Fővárosi Könyvtár élő szelleme legyen a kultúrának.” Az irtózatos nehézségek ellenére is említésreméltó eredményeket ért el a könyvtár. Ezek közül érdemes megemlíteni néhányat. Megszervezték a Fővárosi Könyvtár Barátainak Egyesületét. A főváros törvényhatósági bizottsága 1946. május 22-én Kálmán József indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy a Fővárosi Könyvtárat újra Szabó Ervinről nevezzék el. Határozat született arról is, hogy a könyvtár előtti kis tér a könyvtár alapítójának nevét viselje. A közgyűlés Szabó Ervin emlékét összegyűjtött művei kiadásával is ápolni akarta. Szeptemberben a Bazilika alatti óvóhelyről 160 láda könyv, köztük a Budapesti Gyűjtemény, a 09-es, valamint a Szüry-gyűjtemény, visszakerült a központi könyvtárba. Könyvtárosképző tanfolyamot szerveztek a legjobb e lőadók igénybevételével és a vizsgákat is lebonyolították. Néhány üzemi könyvtár állományáról gondoskodtak és megszervezték a társadalmi kezelésben levő könyvtárakat is. Moszkva, Prága, Varsó, Bukarest, Szófia, Belgrád és Bécs városi könyvtáraival felvették a kapcsolatot. A központi könyvtár folyóiratolvasójában a hazai folyóiratokon kívül orosz, angol, német, francia, svájci, svéd, norvég és dán, összesen 155 folyóirat és 20 napilap állt az olvasóközönség rendelkezésére. (Nem kell nagy fantázia annak kitalálására, hogy a svéd, norvég és dán folyóiratok kinek a közvetítésével kerültek a könyvtárba.) 1946. december 31-én már tizennégy fiók és három villamoson elhelyezett mozgókönyvtár tartozott a hálózatba. Ezek és a központi könyvtár együttes könyvforgalma 1946-ban megközelítette az 1 100 000 kötetet. Hajdú Henrik könyvtárigazgatói tevékenysége alatt sem hagyta cserben a műfordítást. Magyarra fordított költeményei a „Népszaváéban és a „Kortárs” című folyóiratban jelentek meg. Újrafordította Nexő „Szürke fény” és Gudmundsson „A kék part” című regényét. Előadásokat tartott a svéd, a norvég és a dán irodalomról, Ibsenről, Nexőről, Undsetről és Szilágyi Gézáról. A Lafontaine Társaságban elhangzott székfoglaló beszéde is. Az Országos Nemzeti Bizottság 1947. július 21-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 30. évfordulója megünneplésére alakult védnöki bizottság tagjává választotta. Mindenütt ott volt, ahol a kultúra, a népművelés érdekében cselekedni kellett. Bőkezű adakozó volt, újságokban, folyóiratokban, az előadói dobogókon és a rádió közvetítésével szórta szét sokoldalú ismereteit. Adni, mindenből a legtöbbet és a legjobbat, ez volt egyik állandóan visszatérő jelszava. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak 1947-ben 401 kötet könyvet ajándékozott. 1948. október 1-én Bognár József polgármester felmentette könyvtárigazgatói beosztásából és kinevezte a Fővárosi Levéltár vezetőjének. Ezenkívül még négy tudományos intézet csoportfőnöke lett. A Fővárosi Levéltárban nyugdíjbamenetoléig, 1953-ig dolgozott. Ettől kezdve egyedül, kizárólag és maradéktalanul írói és fordítói ambícióinak élhetett. Most takaríthatta be közel félévszázados írói tevékenységének gazdag termését. A Béke Világtanács úgy határozott, hogy 1956-ot Ibsen-évnek nyilvánítja és felszólította a világ népeit, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a nagy norvég író halálának ötvenedik évfordulójáról. Hazánkban is jelentős Ibsen-ünnepségeket rendeztek, amelyeknek egyik irányítója és szereplője Hajdú Henrik volt. Az Európa Könyvkiadó 1957 elején 25
