A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969

Révész Ferenc: Hajdú Henrik (1890-1969)

áldemokraták parlamenti képviselettel rendelkezzenek, mert ezzel a kirakatpolitikával akarta bizonyítani, hogy Magyarországon rend és nyugalom van, még a baloldali ellenzék is résztvehet a törvényhozás munkájában. Vihar söpört végig a párton, a párttagok tudni akarták, hogy mi történt a kulisszák mögött. Hajdú Henrik is, mint az újpesti pártszervezet elnöke, követelte a paktum nyil­vánosságra hozatalát. Peyer és a Szociáldemokrata Párt vezetősége éveken át tagadta a megállapodás létrejöttét és a tiltakozókat kizárták a pártból. A kizártak között volt Hajdú Henrik is. A kizártak, de el nem némítottak, a SzociaUsta Internacionálé Végre­hajtó Bizottságához fordultak panaszukkal. A nemzetközi döntőbíróság összehívását sürgetők között ott szerepelt Hajdú Henrik neve is. Óriási érdeklődés kísérte az 1925 január végére Bécsbe összehívott döntőbírósági tárgyalást. Az osztrák fővárosban jelen volt Louis de Broukére, az Internacionálé elnöke, Tom Shaw főtitkár, Friedrich Adler, az Internacionálé keleti ügyeinek vezetője. A döntőbírósági tárgyaláson a pártvezetőséget Karl Kautsky, a panaszttevőket Otto Bauer képviselte. Az egyhangú határozat elítélte a peyerizmust, kimondta, hogy „amióta Közép-Európában szervezett szociáldemokrata munkásmozgalom kezdődött, ilyen súlyos árulás nem történt”. A konzekvenciák levonása azonban elmaradt, Peyerók a helyükön maradtak, folyta­tódott a párton belül az igazi forradalmárok üldözése. A kizártak és a párton belül maradt ellenzék számára már csak egy lehetőség kínálkozott: új, forradalmi pártot kellett alakí- taniok. Létrejött a Magyarországi Szocialista Munkáspárt, amelyet akkor mindenki Vági-pártnak nevezett. Landler Jenő javaslatára, Hajdú Henrik is tagja lett az első MSZMP központi vezetőségének. Megindult a szervező munka és hetek alatt tízezrek csatlakoztak az új párthoz. Ügy látszott, hogy megkondul a lélekharang a peyerizmus felett. Az árulóknak cselekedniük kellett, különben hónapok alatt teljesen szétesik a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. Az MSZMP kezdeti sikerei megrémítették a magyar reakciót is. Bethlenéknek és Peyeréknek — a jobboldali reakciónak és a jobboldali szo­ciáldemokráciának — közös érdekük volt: likvidálni a számukra veszedelmessé válható, egyre izmosodó mozgalmat. 1925. június 28-án letartóztatták az MSZMP 56 vezetőjét, köztük Hajdú Henriket is. Meghurcoltatása állomásai: a főkapitányság hírhedt 200-as cellája, a Markó és a Pestvidéki. A rács mögötti élet nem törte meg jövőbe vetett hitét, a nagyon nehéz helyzetben is meg­őrizte munkakedvét, életerejét. „Ekkor életem legboldogabb korszaka következett. Két ökölnagyságú lakattal lezárt páncélajtó mögött, egy homályos, szurokpadlós, kübhbűzös, szecskazsákos magánzárkában, kétmillió kövér poloska állandó támadása közepette belefoghattam a Brand folytatásába!” Hosszú hónapokon keresztül minden energiáját lekötötte a fordítás; a Brand szövegét idézte börtöncellájában, séta közben az udvaron, éjjel a szecskazsákos priccsén. Itt, a magánzárkában, kiegyenlíthette közel húsz éves adósságát: befejezte a „Brand” fordításának első változatát. Teljes koncentrációt igénylő munkáját nagyon megkönnyítette, hogy rajongásig szeretett családjáról a Vörös Segély gondoskodott. Azután elérkezett 1926. augusztus 4-e, amikor megnyílt a börtön ajtaja, fölmentő ítélettel szabadult. Szabadulása után szinte megszállottan folytatta az északi remekművek magyarra fordítását. Olvasóközönségünket negyedévenként ajándékozta meg egy-egy kiváló regény átültetésével. A Nobel-díjas Sigrid Undset regényeit egymás után fordította magyarra. (Tavasz, Pogány szerelem, Hű feleség, Ida Elisabeth, Sank Halvard, Kristin Lavrans- datter). Szakasits Árpád kérésére visszalépett a Szociáldemokrata Pártba és ettől kezdve szalonképes lett a „Népszava” hasábjain is. A lap vasárnaponként közölte egy-egy vers- fordítását és itt jelent meg, Hajdú Henrik tolmácsolásában, Peter Egge (Hansine Solstad), Jeppe Aakjaer (A harag fiai), Martin Andersen Nexő (A Frank család, Szürke fény), és Kristmann Gudmundsson (A kék part) regénye. Közben szorgalmasan dolgozott a „Nyu­gat” számára is. 2* 19

Next

/
Thumbnails
Contents