A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969

Kápolnai Molnár Ilona - Nagy Emilné: Földrajzi katalógusunk a decimális rendszer bevezetésétől napjainkig

(44)

Franciaország

33 fiók

(45)

Olaszország

18 fiók

(47)

Szovjetunió

43 fiók

(496.5)

Albánia

1 fiók

(497.1)

Jugoszlávia

Románia

3 fiók

(498)

4 fiók stb.

Természetesen Magyarország jelentkezik a legnagyobb anyaggal. Egyébként elgondolkoztató a kép: Franciaország cédulaanyaga majdnem kétszerese Olaszországénak. Csehszlovákia több mint kétszerese Lengyelországénak. Szomszédaink, Románia és Jugoszlávia kevés, 3 — 4 fióknyi anyaggal szerepelnek, bár a régi Magyarország egyes megyéinél és részeinél is találunk róluk cédulaanyagot. (Délvidék, Bácska, Bánát, Horvátország, Erdély stb.) Szembeötlő a Monarchia és Németország cédulabősége. A katalógusban megtalálható az új és legújabban létesült államokról szóló irodalom. Kubát fél fióknyi cédula ismerteti, Tanganyika és Zanzibár Egyesült Köztársaság (Tanzánia), Ruanda és Burundi is szerepel néhány cédulával. Nyoma van a politikai határok alakulásának, a státuszváltozásoknak, amelyeket a katalógus új jelzettel vagy utalólap rendszerrel old meg. Ezenkívül elvontabb földrajzi egységek is szerepelnek itt, pl.: a szocialista tábor (47 — 62), a kapitalista tábor (73 — 62), az arab világ (5/6 = 927), a Brit-Nemzetközösség (42 — 5) stb.

A katalógus szerkezetéhez tartozik a 4000 címszavas kb. 3000 nevet tartalmazó betűrendes mutató, melynek szövege megismétlődik a földrajzi válaszlapokon. Ennek a névmutatónak a szerepe nemcsak abban áll, hogy a keresett helynév földrajzi jelzetéről tudósít, hanem kalauzol a névváltozások (pl. Nizsnij — Novgorod ld. Gorkij, Pressburg — Pozsony ld. Bratislava) és kettős névhasználat között (pl. Wien —Bécs, Dobrogea —Dobrudzsa stb.) utaló rendszer segítségével. Az 1960-as években elkészült válaszlapozás során új földrajzi- és szakválaszlapokkal láttuk el a katalógust, megfelelő színdifferenciával tettük áttekinthetővé és szükség szerint tagoltuk.

Az egyes földrajzi alosztásokon belül egységes a felépítés; nagyobb egységtől a kisebb felé haladva történik a részletezés. Pl.

(44) Franciaország

(44— 11) Franciaország keleti része

(44 — 2) Franciaország városai és falvai

(44 A —Z) Franciaország helységei egyenként, betűrendben sorakozva (441) Bretagne, s ezen belül az odatartozó megyék.

Minden országnál egy-egy tájegységen belül foglalnak helyet az odatartozó megyék, kivéve a legnagyobb anyaggal rendelkező Magyarországot. Itt a többi országtól eltérően nem Magyarország jelzetéhez kapcsoltuk a helységeket, hanem minuciózusabban, az egyes megyék jelzetén belül soroltuk fel azokat. Pl.:

(439.022) Borsod megye

(439.022—13) Borsod megye déli része (439.022 Aggtelek) stb.

(439.023) Brassó vm.

A megyék betűrendben követik egymást a múlt századi megyefelosztás szerint. A régi vármegyék és a jelenlegi megyék nevei mindkét változatban szerepelnek a névmutatóban.

Az 1955-ben elkészült katalógus egésze, vagy egy-egy része az állandó gondozáson túlmenően többször került revízió alá. Felmerült a régi földrajzi jelzetek és terminológiák felülvizsgálata a sorrakerülő szak- és földrajzi sémarevízióval kapcsolatban. Az egyik legfontosabb szempont a földrajzi számokon belüli egységesítés volt, természetesen a kialakult szerkezetre támaszkodva. Előfordult, hogy kisebb földrajzi egységek, tájegységek

11*

163