A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969

Kápolnai Molnár Ilona - Nagy Emilné: Földrajzi katalógusunk a decimális rendszer bevezetésétől napjainkig

A földrajzi séma alkalmazása könyvtárunkban

Jelenlegi földrajzi katalógusunkat 1955-ben bocsátottuk tehát az olvasók rendelkezésére. A közel 600 000 cédulát számláló katalógus hazánkban nemcsak a legnagyobb, hanem ugyanakkor az egyetlen, amely a könyvtár teljes könyvállományának geográfiai vonatkozásait feldolgozza.

Földrajzi katalógusunk a fizikai- és leíró földrajz helyeinek és fogalmainak, a geológiai koroknak, az ókori országoknak, bizonyos érdekszférák szerint csoportosult államoknak könyvtárunkban fellelhető irodalmát tárja fel a tizedes osztályozás földrajzi alosztásainak — ezen belül pedig a főtáblázati számoknak — szisztematikus felépítésében.

A katalógus az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás — Classification Décimale Universelle) egyik segédtáblázatából, a „földrajzi alosztások”-ból (Subdivisions communes de lieu) kölcsönzi nevét, jóllehet helytörténeti, topográfiai, sőt kronológiai elemeket is magába foglal. A nem egészen egyértelmű elnevezés helyett, — amely csupán leíró földrajzi anyagot jelez — a könyvtári szakirodalom is „topográfiai”— vagy „hely-katalógus”-t emleget.

Magyarországon Szabó Ervin vezette be a tizedes osztályozást. Földrajzi katalógusunk felépítését szolgáló séma összeállítása az ETO brüsszeli változatának földrajzi alosz- tása szerint történt, kisebb-nagyobb eltéréssel, kiküszöbölve annak hibáit és figyelembe véve a könyvtár szükségleteit. Erről írja a „Könyvtárak Nemzetközi Osztályozási rendszere magyar viszonyokra alkalmazva” című, 1912-ben megjelent „Rövidített osztályozás”- ának elején: „Lényegileg változatlanul csak azon részeit vettük át, amelyek könyvtárunktól idegenebbek s ezeket nagyrészt tetemesen redukáltuk; más részeit teljesen átdolgoztuk.”

A földrajzi alosztások között néhány főfelosztás módosult:

Szabó Ervin javaslata: A brüsszeli séma szerint:

Fizikai helyek

(13)

(2)

A régi világ helyei

(14-199)

(3)

Európa

(2-4)

(4)

Szabó Ervin javaslata alapján Európa országainak jelzeteit lerövidítették, Magyar- ország (és Budapest) alosztásait pedig lényegesen kibővítették, elkülönítve jelzetét a Monarchiáétól. Előfordult, hogy a brüsszeli sémában nem szereplő számokat kreáltak, pl. az ókori népek között számot kaptak a hunok és avarok. Európán belül jelzetet kapott Észak-, Nyugat-, Dél- és Kelet-Európa, a brüsszeli sémában szereplő Közép-Európa (205) mintájára. Ugyancsak új jelzetet kaptak Magyarország részei, tájegységei, megyéi, egyház- kerületei, Budapest kerületei és tájai.

1913-ban megkezdték az átdolgozott séma szerint az átszakozást. Szabó Ervin levelezésben állott a brüsszeli Institut International de Bibliographie igazgatójával, Paul Otlet-val. A brüsszeli Institut azonban nem járult hozzá a főosztályok jelzeteinek megváltoztatásához. így ezeket csak részben vezették be a gyakorlatba.

Az ETO táblázatainak második nemzetközi kiadása alapján sokszorosította a könyvtár 8 kötetből álló Tizedes Osztályozási Táblázatait (1930—1942). Ezek is több helyen eltértek a hivatalos táblázatoktól.

Nemcsak a brüsszeli sémából, hanem a későbbiek során a sokkal részletesebben kidolgozott német kiadású ETO (DK = Dezimal Klassifikation) sémájából is vettünk át néhány jelzetelemet. A német séma érvényesíti a hármas tagoltság elvét, amelyet — a könnyebb áttekinthetőség kedvéért — mi is alkalmazunk. Ez utóbbiból vettük át — részben — a német városok jelzetét (43 — 2.), vagy nálunk továbbfejlesztve: (43 — 21 A —Z), melyet ponttal történő továbbképzés helyett mi névalosztással láttunk el. A kétfajta séma szellemének megfelelően alakulhatott azután ki az a gyakorlat, hogy a szakozó könyv160