A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Uray Béla: Buda első közművelődési könyvtára. A 6. sz. kerületi könyvtár 50 éve - Kőhalmi Béla: Előszó
Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy a könyvállomány összetételének és beszerzésének szoros összhangban kell állnia a könyvtár célkitűzéseivel. Tervszerű állományfejlesztés elengedhetetlen követelmény a célratörő könyvtári tevékenységnél. Fentebb szó esett már róla, hogy a könyvállományt igen nagy mennyiségben terhelték az elavult és fölös példányok. Ilyen szempontból is érdekes megnézni az állomány szelekció előzményeit és méreteit. A táblázatunk az utolsó 12 évi állománykivonás adatait mutatja: Év Selejt rongálód, és tart. Fölöspéldány Elveszett Áthelyezve a gyermek könyvtárba Összesen 1957 777 4 262 872 5 911 1958 672 875 72 — 1 619 1959 320 300 213 — 833 1960 579 512 678 _ 1 769 1961 409 721 65 — 1 195 1962 573 626 397 — 1 596 1963 3 789 6 613 374 — 10 776 1964 1 074 — 299 — 1 373 1965 2 160 — 256 5 472 7 888 1966 116 236 — 352 1967 1 740 — 104 — 1 844 1968 908236 1 140 2 284 Összesen 13 117 13 809 3 802 6 612 37 440 Az eltelt 12 év alatt (1957 —1968) kivontak az állományból 37 440 kötetet, ugyanezen idő alatt vásároltak 56 301 kötetet. 1956 év végén az állomány 34 139 kötet volt, 1968. év végén 53 000 kötet. Két számadat, hogy ez a folyamat milyen megterhelést jelentett a könyvtár feldolgozó munkájában: ha az évi átlagot vesszük figyelembe, akkor az állományból évenként 3 120 kötetet vezettek ki és állományba vettek 4691 kötetet. A tervszerű állományfejlesztéssel végül sikerült is kialakítani a megközelítően helyes arányokat. A már fentebb említett bizottság a következőket írta a 6-os könyvtár könyvállományának összetételéről: „Mint közművelődési gyűjtemény, országosan is kiváló pl. a 6. sz. könyvtár anyaga, ami tervszerű gyűjtési politika következménye.”1 A könyvtárnak az 1960-as években tovább növekedő forgalma mellett el kellett végeznie azokat a kultúrpolitikai feladatokat is, amelyek nem közvetlenül kapcsolódtak a könyvtári munkához. Aktívan kellett részt vennie a kerület szélesebb értelemben vett kulturális életében, részt kellett vennie a Kultúrpolitikai Bizottság munkájában, a Könyvtári Albizottságéban, az iskolákkal, üzemi könyvtárakkal kellett ápolnia kapcsolatait és segíteni azokat. Mindezek mellett tovább fejlesztette az olvasószolgálati munkát segítő katalógusrendszerét is. 1961-ben befejezték a „Cikluskatalógus” című munkát. Már az anyag gyűjtése közben felkeresték a 6-os könyvtárat a Könyvtártudományi és Módszertani Központtól és közölték, hogy amennyiben hozzájárul és elkészíti ezt a katalógust, úgy füzet alakjában kiadják, mert úgy ítélték meg, hogy az ország valamennyi közművelődési könyvtárában szükség van rá. A katalógus (jegyzék) azokat a többkötetes műveket (ciklusokat, trilógiákat, tetralógiákat) tartalmazza, amelyek tartalmilag egymáshoz tartoznak. A szerző neve után a többkötetes művek közös címe (ciklus címe) következik — ha van ilyen — majd a ciklushoz tartozó egyes művek címei a tartalmi összegezés sorrendjében. 1961-ben készült el az első kiadás Uray Béla és Rajos Ferencné összeállításában, majd ezt követte a második, bővített és javított kiadás Uray Béla szerkesztésében, „A Könyvtártudományi és Módszertani Központ kiadványai” sorozatban. 1 FSZEK irattár. A Sallai István vezette bizottság jelentése. 126
