A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969

Uray Béla: Buda első közművelődési könyvtára. A 6. sz. kerületi könyvtár 50 éve - Kőhalmi Béla: Előszó

elsőként — az Olvasók Bizottságát, ennek az volt a célja, „hogy tolmácsolja az olvasóknak a könyvtár működésével és a könyvtári feladatok ellátásával kapcsolatos észrevételeit, kívánságait és bírálatát a könyvtár vezetősége ill. munkatársai felé.”1 A bizottság, amely két évig működött, jelezte a különböző olvasói könyvigényeket, egy-egy tagja minden pénteken 17-től 19 óráig állott az olvasók rendelkezésére, a kívánságokat feljegyezte és a könyvtárvezetővel megbeszélte. A bizottság közreműködésével olvasói értekezleteket is szerveztek. Ezeken az Olvasók Bizottságának egyik tagja elnökölt, és a könyvtárvezető rövid beszámolója után az olvasók mondták el véleményüket. Csak ízelítőül néhány hozzászólást az 1954. évi olvasói értekezletről. Siraki Jenő nyugdíjas: „Az Olvasók Tanácsa folytasson irodalmi közvélemény kutatást, ezt összegezve juttassuk el a kiadókhoz. . .” Dr. Bárczi Gusztáv a Gyógypedagógiai Főiskola — azóta elhúnyt — Kossuth-díjas igazgatója, országgyűlési képviselő: „Fontosnak tartja az ríj könyvek rövid ismertetését, egyszerre több könyvet. Ő maga is szívesen áll a könyvtár olvasóinak rendelkezésére, szívesen vállalja pl. Szecsenov: Az agy reflexek működése c. könyvről egy népszerű előadás megtartását. Általában a természettudományos művek megvitatását és ilyen előadások tartását igen fontosnak tartja”.1 2 Bárczi professzor ajánlatát örömmel elfogadták és az előadást meg is tartották a kerületi tanács nagytermében 378 érdeklődő résztvevővel, kiemelkedő sikerrel.

1954. március 26-án az Országos Könyvtáros Értekezlet felhívására a Népművelési Minisztérium meghirdette a „Tömegkönyvtárak felszabadulási versenyét” hazánk fel- szabadulásának 10. évfordulója alkalmából. A verseny célja a könyvtári munka egészének megjavítása volt. A 6-os könyvtár is benevezett a versenyre és elnyerte a Népművelési Minisztérium „Kiváló Könyvtár 1954—1955.” feliratú díszzászlaját.

Azon elv alapján, hogy a könyvet el kell juttatni a kerület minél több lakosához, már 1951-ben elkezdték az ún. kölcsönzőállomások létesítését a kerület különböző részein. Ezeket leginkább a társadalmi szervezetek helyiségeiben, emellett kisebb üzemekben, honvédségi alakulatoknál stb. helyezték el. A kölcsönzőállomások 100 — 300 kötetig terjedő letéti állományt kaptak és kezelőik társadalmi munkában végezték a könyvtárosi teendőket. Ez eleinte hasznosnak és szükségesnek látszott, de utóbb feleslegesnek bizonyult és az állomások nagy részét meg kellett szüntetni. Szerepet játszott ebben, hogy a szervezetek, intézmények stb. saját könyvtárakat hoztak létre, másrészt az olvasás iránti növekvő igényeket nem elégítették ki a 100 — 300 kötetes gyűjtemények. A későbbiek során teljesen megszüntették azokat és helyettük saját kezelésű könyvtárfiókokat hoztak létre Albertfalván és Ke len völgyben. Mindkét fiók körzeti párthelyiségben kapott otthont, és heti három napon át kölcsönzött. Bár ezek a gyűjtemények ebben az időben igen szegényesek voltak, a lakosság mégis nagy örömmel fogadta őket.

Tovább fokozódott az olvasók létszámának emelését célzó propagandamunka. Általános és középiskolások körében könyvtárlátogatásokat szerveztek, olyan tömeges méretekben, hogy negyedévenként 15 — 20 osztályt is elhoztak a könyvtárba. Ugyanoda invitálták a megszűnt kölcsönzőállomások olvasóit is. Ebben az időben indult meg a szemléltető agitációs eszközök alkalmazása a könyvtár állományának jobb feltárása érdekében. Ez szinte kényszerítő körülmény volt, tekintve a gyűjtemény zártpolcos rendszerét. Az előbbiekkel párhuzamosan a könyvtár személyzete arra is törekedett, hogy konkrét segítséget nyújtson olvasóinak a napi politikai kérdések megértéséhez, az általános tájékozódáshoz. íme néhány példa: A Szabó Ervin Könyvtár Központja 1950-es évek elején önálló bibliográfiai osztályt hozott létre, amely rövidesen népszerű könyvészeti sorozatok tömegével látta el a közművelődési hálózatot. A bibliográfiák népszerűsítése, jobb felhasználása, de a könyvpropaganda érdekében is a 6-os könyvtárban elkészítették az „Olvasási tanácsadó” táblát, ezen helyezték el a különböző bibliográfiákat,

1 Az olvasóbizottság elnökének Pollák Andornak felhívásából. 6-os könyvtár irattára.

2 Jegyzőkönyv az 1954. december 7-i Olvasóértekezletről, 6-os könyvtár, irattár.

121