A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Uray Béla: Buda első közművelődési könyvtára. A 6. sz. kerületi könyvtár 50 éve - Kőhalmi Béla: Előszó
létesítsünk, a könyvtár anyaga pedig erre részben alkalmas, semhogy szerzett kulturális és gazdasági javak elkallódjanak, a hatósági beavatkozás ehelyütt eminens érdek. Mindezek s a megbeszélések során elfogadottak alapján van szerencsém javasolni, hogy a Tekintetes Tanács fogadja el és vegye tudomásul, hogy a Budapesti Könyvtár- egyesület könyvtárait a Fővárosnak átengedi s ezt mint a Fővárosi Könyvtár II. kerületi fiókját kívánja kezeltetni”.1 A főváros tanácsa Szabó Ervin előterjesztésére — amelyet 1912 március 5-én küldött jóváhagyásra — rendkívül gyorsan válaszolt, mert már március 13-i dátummal küldte meg határozatát:” .. .a tanács a XIV-ik ügyosztály előterjesztésére Szabó Ervin könyvtárigazgató javaslatát a budapesti (budai) könyvtáregyesület átvétele tárgyában általánosságban elfogadja s hozzájárul ahhoz, hogy ez a könyvtár mint a Fővárosi Könyvtár II. kér. budai fiókja kezeltessék”.1 2 Sajnos közbejött az első világháború és a szép terv nem valósulhatott meg. Szabó Ervin 1915. októberében még egy kísérletet tett, újra felvette a kapcsolatot a Budai Könyvtáregyesület vezetőivel és sürgette a már 1912-ben megszületett határozat végrehajtását. Az Egyesület vezetősége ugyan nem másította meg véleményét a könyvtárral kapcsolatban, azonban a háborús események és az Egyesület vezetőségében történt változások miatt tovább húzódott a megoldás. Madzsar József, aki ebben az időben Szabó Ervin mellett aligazgató volt, és a Gabiéi szabadkőműves páholy tagja, ugyancsak mindent elkövetett, hogy érvényre juttassa Szabó Ervin elképzeléseit. A Gabiéi páholy vezetőségi tagjait megnyerte az ügynek. Arra kérte őket, hogy a Budai Könyvtáregyesület Könyvtárába szervezzenek be — a páholy tagjai közül — annyi tagot, hogy többségbe kerüljenek az Egyesületben és ő maga 1916 októberében be is lépett az Egyesületbe. Elképzelésük szerint az ott szerzett többségre támaszkodva sikerült volna olyan határozatot hozni, amely biztosította volna, hogy a Fővárosi Könyvtár kezelésébe vonják és ezen belül működtessék a Budai Könyvtáregyesület Könyvtárát. Sajnos ez az elképzelés sem valósulhatott meg, mert a háború mindent háttérbe szorított.3 A sok huza-vonának végül is az 1919-es proletárforradalom győzelme a Magyar Tanács- köztársaság létrejötte vetett véget. A Tanácsköztársaság létrehozza Buda első nyilvános közművelődési könyvtárát A Magyar Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbiztossága 24. K. N. sz. rendelete. Tanácsköztársaság 1919. május 6. 35. sz. kimondta: (1. §.) ,,A megszűnt vagy a felszámolás állapotában levő egyesületek (intézmények, társaságok) könyvtárát és archivumát, a hozzájuk tartozó állványokkal és egyéb berendezési tárgyakkal együtt, a Közoktatásügyi Népbiztosság köztulajdonba veszi.” Az 1919-es proletárdiktatúra idején a még 1918 szeptemberében elhúnyt Szabó Ervin tanítványaira, munkatársaira, Dienes Lászlóra és Kőhalmi Bélára bízták a könyvtárügy irányítását, forradalmi átszervezését. Dienes László, aki a munkáshatalom első időszakában a Fővárosi Direktórium egyik népbiztosa is volt, számos javaslatot tett a könyvtárügy fejlesztésére. Az ő javaslatára hozta a fővárosi népbiztosság művelődési osztálya az ekkor már Szabó Ervinről elnevezett könyvtár — közművelődési hálózatáról szóló 56813/1919 —XIV.sz.rendeletet,amely többek között a következőket írja: „Budapest könyvtárügyét teljesen a proletárművelődés szolgálatába akarjuk állítani. Be kell hálózni az egész várost közművelődési könyvtárakkal és szakkönyvtárakkal úgy, hogy a város dolgozó népe mindenütt ráakadjon a tanulás centrumaira.” Ezeknek a rendeleteknek alapján kezdődött el a Szabó Ervin Könyvtár közművelődési hálózatának bővítése, fejlesztése. Kézenfekvő volt, hogy a nagyszabású program kere1 Fővárosi Könyvtár irattár 1912. március 6. 2 FSZEK, irattár, 6-os könyvtár. 3 FSZEK irattár, 6-os könyvtár. 8* 115
