A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969

Remete László: A FSZEK a felszabadulás időszakában

ugyancsak üldözött Független Kisgazdapárt egyik baloldali személyisége, Csorba János került a polgármesteri székbe.

Igaz, hogy a könyvtáron belül ekkor még alig volt észrevehető a negyedszázados fasiszta rendszer földcsuszamlása. A leginkább exponált nyilasok többsége ugyan távolmaradt, de a vezetést a fasizmus második vonalába tartozó horthysták vették át és tartották kezükben egészen az 1945-ös év közepéig.

Nem kétséges, hogy negyedszázados közszereplésük után idegenül, ellenségesen tekintettek a rohamosan meginduló demokratizálási folyamatra, és önvédelmi okokból is igyekeztek gátolni a politikai átalakulást; de ezt csak leplezetten tehették.

Régi vezetés az új korszak kezdetén (1945 január—július)

1945 január 18-án Vágfalvy Dezső vette át rangidős tisztviselőként a könyvtár vezetését. Vágfalvy 1916-tól dolgozott a könyvtárban (előbb Vavrinecz néven), 1919 augusztusától ő is résztvett a baloldali könyvtárosok üldözésében, bár szerepe másodlagos volt. 1944 őszén, Enyvváry Jenő igazgatónak a nyilasok által történt nyugdíjazásakor (1944 október 19.), miután Dávid Antal aligazgató fel volt függesztve, Vágfalvy főkönyvtáros lett volna esélyes a könyvtárvezetői megbízatásra, de nagy bosszúságára a nyilas Нота Gyulát nevezték ki. A nyilasok által így mellőzött Vágfalvy 1945-ben az elsők között jelentkezett a központban, és áprilisig ő írta alá az új polgármesterhez címzett iratokat. Vágfalvy utóda Szentkuty (korábban Drescher) Pál lett, ugyancsak 1916-tól dolgozott a könyvtárban, egykor Szabó Ervin mellett a titkári teendőket is ellátta, azonban 1919 augusztusban a vezérszerepet vállalta a baloldali könyvtárosok, Szabó Ervin legjobb munkatársai, Madzsar József, Dienes László, Kőhalmi Béla, Pikier Blanka, Szigeti Gabriella (utóbb Solti Andrásné) és Váradi Irma eltávolításában, üldözésében.13 Utóbb a kerületi könyvtárhálózat vezetője lett, e munkakörben nemcsak korruptságáról ismerték meg,14 hanem a német fasizmus hatalomra jutása után a náci kultúrpolitika iránti „megértését” is kifejezésre juttatta.15 A második világháború folyamán azonban Szentkuty a hitleri rendszer ellen foglalt állást, ennek következtében Magyarország náci elözönlését követően (1944 júniusában) ellene és a hasonlóan megnyilatkozó Dávid Antal könyvtári aligazgató ellen több könyvtári tisztviselő (közöttük Enyvváry Jenő igazgató, Нота Gyula, Veredy Gyula, stb.) tanúvallomása alapján fegyelmi vizsgálatot indítottak, mindkettőjüket fizetésük 2/3 részének visszatartása mellett állásuktól felfüggesztették.16 A fegyelmi vizsgálat befejezéséről, véghatározat hozataláról nem tudunk (bár tény az, hogy Szentkuty Pál 1944 decemberében ugyanúgy megkapta karácsonyi dupla fizetését az egykori jegyzék szerint, mint kollégái).17

Ugyanő, mint budai lakos csak több héttel Pest felszabadulása után jelentkezhetett a könyvtárban. A német megszállás alatt indított fegyelmi eljárás beszüntetését kérte és kapta meg a polgármesteri hivataltól Dávid Antal aligazgatóval együtt 1945 március 23-án,18 majd hivatalosan április 12-én vette át a vezetést Vágfalvy Dezsőtől.

A könyvtár új, ténylegesen régi vezetői, amint ezt 1945 január és július közötti beadványaik, jelentéseik mutatják, kötelességszerűen magukévá tették a romeltakarítás és helyreállítás ügyét. Nemcsak a felsőbb utasítások, hanem beosztottaik cselekedni akarása is ösztönözte őket. Buzgalmuk különösen megnövekedett május közepe, Budapest ideig13 1. Remete László: I. m. 216 — 223.1.

14 Práger Miklós és Rázsó Ernő a Hortliy-időkben belvárosi könyvkereskedések alkalmazottai, szóbeli emlékezései.

15 Drescher Pál: Mit olvas a Fővárosi Könyvtár közönsége ? 1934. p. 13.

16 Irattár Szentkuty Pál személyi iratai.

17 Irattár. Fizetési jegyzékek. 1944. decemberi jegyzék.

18 Irattár: Szentkuty Pál személyi iratai.

105