A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Remete László: A FSZEK a felszabadulás időszakában
A FŐVÁROSI SZABŐ ERVIN KÖNYVTÁR A FELSZABADULÁS IDŐSZAKÁBAN 1945 kiemelkedően fontos korszakhatár nemcsak hazánk történetében, hanem a Fővárosi Könyvtár szőkébb históriájában is. A felszabadulás a negyedszázados jobboldali — fasiszta könyvtárpolitikának vetett véget és az új, demokratikus törekvések előtt tárta szélesre a kaput. Ez a tendencia azonban lassabban kerekedett felül a könyvtárpolitikában, mint a közélet más területein. Az év első felében itt még a horthysták tartották kezükben a vezetést, bár törekvéseiket már nem tudták maradéktalanul érvényesíteni. Fordulatot hozott 1945 júliusa, amikor Hajdú Henrik, a kiváló műfordító és kipróbált baloldali szociáldemokrata került az intézmény igazgatói székébe; ennek nyomán meggyorsult a demokratikus átalakulás és az újjáépítésen túl a továbbfejlesztés első jelei is észrevehetők lettek. Az 1945 őszén megtartott törvényhatósági, majd országgyűlési választások újabb, de már kedvezőtlenebb fordulatot idéztek elő. Az ország élén álló Magyar Függetlenségi Front pártjai közül a Független Kisgazdapárt nyerte el a szavazatok többségét, és a tőkés-földesúri rend restaurálására spekuláló támogatói igyekeztek jobboldali irányba terelni. E politika eredményeként a Fővárosi Könyvtár ügye is háttérbe szorult a sorsára közvetlenül befolyást gyakorló Városházán. A Magyar Kommunista Párt a Szociáldemokrata és a Nemzeti Parasztpárttal szövetkezve azonban tovább is elhatározóan befolyásolta az ország és a főváros politikáját és végső soron keresztezni tudta a reakciós számításokat. A mozgalmas esztendő fejleményei mindvégig éreztették hatásukat a könyvtárban. A Könyvtár a felszabadulást követő hetekben 1944 végén, mint ismeretes, a Budapestet megszállva tartó náci és nyilas hadvezetőség legyilkoltatta a szovjet hadsereg fehérzászlós parlamenterjeit, azokat akik az emberi és anyagi értékek kímélése érdekében a minden oldalról bekerített főváros feladására szólító s a fasisztáknak szabad elvonulást kilátásba helyező üzenetet hozták. A fasiszták e magatartása, amely emberéletek újabb tízezreinek pusztulását, Budapest nagy részének lerombolását idézte elő, csak néhány héttel késleltette teljes vereségüket. Az egyes kerületek, utcák, erődítménnyé alakított házak birtoklásáért megindult ostrom időszaka a Fővárosi Könyvtár hálózatán is mély sebeket ejtett. A város birtoklásáért 1944 december végén kezdődött küzdelem első súlypontja Pesten alakult ki. A Fővárosi Könyvtárnak a Baross utca és Reviczky utca torkolatában álló központját egy előretolt szovjet ék 1945. január 13-án szabadította fel. A szovjet katonák a Baross utca 18 számú lakóházból a könyvtár kazánháza felé nyitott óvóhelyi átjárón érkeztek, egy éjszakát töltöttek a palotában, másnap indultak a Kálvin téri csatába, amint Lorbert János és Vidákné Kárpát Erzsébet, a könyvtár dolgozói szemtanúkként idézték 25 év múltán. A Vörös Hadsereg egységei 1945 január 18-ig a Duna balpartján levő 100
