A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967
G. Ballagi Ágnes: A kerületi könyvtárak reference-munkája
az érdeklődéshez, s ezekben a témákban ezért több az egyéni érdeklődés, kutatás, a nem fel adatjellegű kérdésfeltevés: („hobby”). A pedagógusok általában munkájukhoz kérnek segítséget: A 46 kérdés közül 38 (82%) esetében. Téma szerint ezek elsősorban a politikai, ideológiai és irodalomtudományokból kerültek ki. A munkások kérdéseik 90,4%-át egyéb érdeklődésből, valamely élményükhöz, eseményhez kapcsolódva tették fel. A többi kategóriáknál az a jellemző, hogy az aktív, dolgozó csoportoknál vegyesen találunk különféle okot. A nyugdíjasok és háztartásbeliek csoportjánál természetesen csak az egyéb érdeklődés szerepel. Milyen reference témák iránt érdeklődtek az olvasók? A könyvtárhoz reference kérdéssel forduló olvasók különböző csoportjának aránya és problémáik eredete megmutatta, hogy könyvtáraink elsősorban mely rétegek érdeklődésére számíthatnak. Most azt keressük, mely kérdések azok, melyeket az olvasók feltesznek, milyen területen kell tehát könyvtárosainknak elsősorban felkészülniök tájékoztató, általában könyvfeltáró munkájukra. A FELTETT KÉRDÉSEK MEGOSZLÁSA FŐBB SZAKCSOPORTOK SZERINT: Szám % 1 — 3-as szak ................ 184 21,7 2-es szak ...................... 14 1 ,6 5 — G-os szak ............... 9 9 11,7 7-es szak ...................... 75 8 ,8 8-as szak ...................... 3 38 39,9 908 — 910 szak............. 34 4 ,0 93/99 szak.................... 1 03 12,3 Együtt 847 100,0 Az összkép: 84%-ban társadalomtudományi és 16%-ban reált adomány öli iránti az érdeklődés. Ezzel az eredménnyel nem lehetünk elégedettek, különösen, ha figyelembe vesz- szűk, hogy a kölcsönzési forgalomban ennél jóval magasabb, megközelítően az ismeretterjesztő irodalom 25%-a a természettudományos-műszaki irodalom olvasásának aránya. Ez arra is enged következtetni, hogy míg a kölcsönzésben a könyvajánlásnak nagyobb szerepe van, a tájékoztató munka jelenlegi formájában csak a jelentkező igényekre reagál. Alaposabb érdeklődés felkeltésére a könyvtáros így csak közvetve, az olvasószolgálat útján tud vállalkozni. Az érdeklődés irányának változását külső — elsősorban az oktatás részéről jövő — segítségtől is kell várnunk. Az alacsony százalék magyarázatául azonban megemlíthető, hogy a társadalomtudomány és reáltudományok merev elválasztása egyre nehezebb lesz, mert nagy az egybefonódás, például a filozófia és a természettudományok között, s általában a különböző tudományágak egymással való összefüggésének új és új oldalait megvitató határtudományok miatt. A másik szempont, amely a fejlődés irányába mutat, hogy előző évekhez viszonyított tapasztalat szerint (bár adatok nem állnak rendelkezésre) az ilyen jellegű kérdések száma emelkedik. S ha az összes kérdések csupán 11,7%-át teszik ki a természettudományos és műszaki irodalomra vonatkozó témák, a tanulmányokhoz való kiegészítő irodalom össze160
