A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967

Dobos Piroska - Meiszner Tamásné: A szépirodalmi állomány feltárásának problémái a közművelődési könyvtárakban

4. Hogyan alakul a könyvtár szépirodalmi állománya és forgalma?

Vizsgáljuk meg, hogy a könyvtári gyakorlatban miféle alkalmazási területei is lehetnek e sokat vitatott, de a valóságban mindössze egyetlen kerületi könyvtárban kipróbált kódrendszernek.

Mindenekelőtt a szépirodalmi állomány szerzeményezését, fejlesztését említjük, ahol jelenleg még nagyfokú az ösztönösség. A gyakorlatban semmiféle objektív mércével nem rendelkezünk a szerzeményezés irányát és méreteit illetőleg. A kérdés közművelődési jelentősége arra int, hogy ez sem maradhat csupán az állománygyarapítást végző könyvtárosok szubjektív ügye többé. A könyvtárak munkájának elbírálásakor általában sok szempontot vesznek figyelembe. Az eddigiek során a szépirodalmi állomány tényleges összetétele, értéke teljesen figyelmen kívül maradt.

Minden könyvtár reális értékét a benne felhalmozott könyvanyag valódi értéke adja. Ha ezt a tételt elfogadjuk, akkor a továbbiakban nem bízhatjuk a véletlenre a szerzeményezés menetét. Ennek első lépése a szépirodalmi állománynak az ismeretterjesztő állománnyal való egyenjogúsítása; annak pontos felmérése, hogy a kötetszám milyen értékekből tevődik össze.

Ezt a munkát végeztük el a 46-os könyvtárban, amikor minden egyes művet kódjellel láttunk el, az eredményt összegeztük, a gyarapodást és csökkenést folyamatosan vezetjük.

Az állomány összetételének adatai nem csupán egy-egy könyvtár viszonylatában lennének figyelemre méltóak, hanem az egész hálózatban nagy jelentőségük lenne. A szépirodalom tartalmi, műfaji, kor- és stílusbeli milyenségét tükrözhetné, országos vonatkozásban is képet adhatna a közművelődési könyvtárak szépirodalmi állományáról, összehasonlítási alapul szolgálhatna egyes könyvtárak számára a szerzeményezési hibák kiküszöbölésére.

Természetesen egyes könyvtárak eltérő olvasó-összetétele és az igények különbözősége közt van összefüggés, (gondolunk pl. egy belvárosi és egy munkáskerületben jelentkező eltérő ízlésre) de nem szabad figyelmen kívül hagynunk a kultúrpolitikai célkitűzéseket sem, és a szerzeményezést mindenkor a helyi adottságok és a kultúrpolitika kettős szempontjának figyelembevételével kell végrehajtani.

A kódrendszer alkalmazása a forgalom számbavételénél ugyancsak kívánatos. A közízlés módszeres befolyásolása pontosan értékelt állomány, és a forgalom adatainak folyamatos vizsgálata nélkül nem oldható meg.

Az alábbiakban a könyvtár szépirodalmi állományának és forgalmának összetételét ismertetjük abszolút számban, százalékos megoszlásban, végül a kihasználtság százalékos mértékében.*

Állomány

Forgalom

KihaszI. Kor és stílus

Absz.

szám

%

Absz.

szám

0/

/0

náltsáq % '

1. Ókor .................................................

7

4

1,10

9

0,75-32

2. Középkor.........................................

1

63

2,42

19

1,58-34

3. Romantika ......................................

412

6,10

98

8,18

+ 34

4. Polgári realizmus és naturalizmus .

5. Polgári avantgarde és formabontó

2487

36,84

519

43,25

+ 17

izmusok.........................................

1

46

2,16

34

2,83

+ 31

6. Külföldi szocialista realizmus........

1

103

16,34

136

11,33-31

7. Szocialista eszmeiségű magyar művek

1097

16,25

156

13,00-20

8. Egyéb mai magyar művek ............

1

000

14,81

189

15,75

+ 6

9. Antológiák több szerzővel..............

2

69

3,98

40

3,33-16

* „Kihasználtságé arány" alatt az egyes szépirodalmi kategóriáknak a forgalomban és a könyvállományban mutatkozó százalékos megoszlása közti, ugyancsak %-os eltérést értjük, amelyet pozitív előjelűnek vettünk, ha a forgalom nagyobb, negatívnak pedig akkor, ha a forgalom kisebb volt mint az állomány.

150