A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967
Dobos Piroska - Meiszner Tamásné: A szépirodalmi állomány feltárásának problémái a közművelődési könyvtárakban
A kódrendszer alkalmazása új módszert vethet fel a katalógus tekintetében. Az új katalógus lyukkártyás megoldást kíván, amely egyben a bibliográfiák százait is pótolná. Ennek központi előállítását az egyre növekvő forgalom és a szűk könyvtári létszámkeret az elvi meggondolásokon túl is indokolja. A fejlődés — kétségtelen — ebbe az irányba mutat, a szépirodalom egyszerű betűrendje egyre kevésbé igazítja el az érdeklődőket. Meg kell hát teremteni a könyvtári segédeszközök területén is a szocialista társadalomnevelés és tájékoztatás világos, korszerű és az eddiginél következetesebb módszerét. 3. Milyen az új kódrendszer ? Kétségtelen, hogy a többezer mű besorolása nem történhetett Inba nélkül, mégis, a nagy számok törvénye alapján, azt kell mondanunk, hogy a kódrendszer segítségével könyvállományunk eddig ismeretlen oldala tárult fel előttünk, mely a forgalomra kivetítve konzekvenciák levonására is alkalmasnak látszott. A kódrendszerben szereplő kategóriák és alcsoportjaik a következők: I. Kor és stílus 1. Ókor (I. u. 476-ig) A besorolás itt egyértelmű. Az ókori görög és latin irodalom tartozik e kategóriába, valamint minden más fennmaradt — a kutatás által akár a jövőben feltárandó — ókori irodalom. A korszakot a római birodalom bukása zárja. 2. Középkor (476— 1640) Az egyházi és lovagi irodalom, a humanizmus, a klasszicizmus, a reneszánsz és részben a barokk tartozik ide. A korszak végét az angol polgári forradalom jelzi. 3. Romantika Mint a XIX. század egyik legnagyobb hatású és jelentőségű művészeti irányzatát szükséges kiemelni korának egyéb irodalmi áramlataiból. Főbb jellegzetességei: az egyéniség kultusza, az élet intenzívebb átélésének igénye, kalandosság stb. 4. Polgári realizmus és naturalizmus (XVIII —XX.) Ide soroljuk a felvilágosodástól kezdve a XVIII., XIX. és a XX. sz. realizmusát és az utóbbi két század naturalizmusát. Az elbírálást a művészi visszatükrözós módszere, a valóság lényegének ábrázolása, valamint az ezeknek megfelelő sajátos formanyelv felhasználása szabja meg. 5. Polgári avantgarde és formabontó „izmusok” E csoportba tartoznak az I. világháború alatt és a két világháború között keletkezett futurizmus, expresszionizmus, kubizmus stb. néven ismert különféle irodalmi irányzatok. Ide soroljuk az egzisztencializmust is. 6. Külföldi szocialista realizmus Mindazon művek, melyek eszmeileg a legmodernebb szemlélet, a marxizmus világnézetét tükrözik. 7. Szocialista eszmeiségű magyar művek A fenti meghatározás nemzeti irodalmunk vonatkozásában. 8. Egyéb mai magyar művek Ide tartoznak mai irodalmunk mindazon jelenségei, sőt irányzatai, melyek nem sorolhatók a szocialista realista művészethez. 9. Antológiák több szerzővel Jelen esetben az antológiának nem műfaji jegyei emelendők ki, hanem a szerzőknek kor- és stílusbeli heterogenitása. 146
