A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967
Klinda Mária: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ősnyomtatványai
vagy csonka kötetet — tehát öt valódi ősnyomtatványról nem lehetett tudomásuk, illetve ezek elkerülték a számbavételt. A Budapest Gyűjtemény anyagának 1965-ben befejezett rekatalogizálása során merült fel először XV. századi nyomtatványaink raktári elkülönítésének a kérdése. Ebben az időszakban a Budapest Gyűjtemény, mely hosszú időn át ténylegesen, később egyre inkább csak formálisan őrzője és gondozója volt valamennyi különgyűjteménvnek, lemondott a saját állományán kívüli különgyűjteinények további kezeléséről. Ezzel megszűnt a 09-es gyűjteménybe tartozó könyveknek a ,,B” olvasóteremhez kötött, szorosabb felügyeletet jelentő használata is. Feltétlenül szükségessé és sürgetővé vált az így hozzáférhetőbbé tett 09-es gyűjteményből az ősnyomtatványok kiemelése, s ugyanakkor célszerűnek látszott — a régi jelzetek megtartásával — valamennyi ősnyomtatvány egy helyen történő elhelyezése is. 1967 tavaszán sikerült, ha nem is véglegesnek tekinthető formában, az immár egyesített gyűjtemény jobb megőrzését biztosítani. Egyidejűleg megtörtént valamennyi ősnyomtatvány rekatalogizálása is. A katalóguscédulák továbbra is beolvadnak a nagy katalógus állományába, ahol a szakkatalógusban időrendben együtt találhatók, a földrajzi katalógus pedig a nyomdahelyek szerint a 655.1 szakjelzetnél tárja fel ősnyomtatványainkat — természetesen a tartalmi beosztáson kívül. Belső használatra van még egy külön betűrendes katalógusunk, mely csak ősnyomtatványainkat tartalmazza. A rendszó azonban — a nagy katalógushoz alkalmazkodva — sok esetben nem azonos az alábbi jegyzékünkben közölt, nemzetközileg használatos névalakkal. A gyűjtemény megoszlása Végezetül tekintsük át néhány szempontból gyűjteményünk megoszlását. Ha a tartalmat vizsgáljuk, természetszerűleg a teológiai munkák vezetnek 21 kötettel. Ezt követi a történelem 14, az irodalom 6, életrajzok 5, a kánonjog 3, az asztrológia 2 kötettel, valamint egy-egy kötet földrajzi és művelődéstörténeti mű — amennyire az ilyen szigorú elhatárolás lehetséges a sokszor nagyon összetett tartalom esetében. A magyar szerzők közül Laskai Osvát, Magyarországi Mihály, Thuróczi János és Vetési László pápai kamarás szerepelnek, összesen 10 kötettel. A XV. századi könyvkiadást tekintve nem meglepő, hogy 50 latin nyelvű mű mellett csak 3 német nyelvűvel rendelkezünk. A megjelenés helye szerint 21 olasz és ugyanannyi német földön megjelent nyomtatvány mellett 7 munka svájci, kettő csehországi, 1 francia és 1 bécsi nyomda terméke. A városok között az éppen a hetvenes évektől színvonalban magasan kiemelkedő Velence vezet 16 kiadvánnyal (köztük két aldina), majd Nürnberg következik 8 és Basel 7 kötettel. Hagenaut 5, Augsburgot lliricmrum nuiras Fametszet Rolewinek Fasciculus temporumiûxA
