A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967
Remete László: Szabó Ervin szocialista könyvgyűjteménye a Fővárosi Könyvtárban, 2. rész
az óvatos feltételezés mellett csak annyit hozhatunk fel, hogy Szabó Ervin többször járt Párizsban, sok kapcsolat fűzte a francia munkásmozgalomhoz, sokan keresték fel őt távolból műveik tiszteletpéldányával és a szóban forgó Jaurés-kötet éppen a hagyatékából való könyvek mellett és között áll. A bizonyossághoz persze mindez kevés. * Szabó Ervin németországi és ausztriai híveitől igen sok tiszteletpéldányt kapott. A legkitartóbb barátnak az irodalmilag nagyon termékeny német szociológus és közgazdász, Emil Lederer (1882— 1939) bizonyult. Lederer az 1910-es években már ismert közgazdasági és szociológiai író, Max Weberrel, (rövid ideig Roberto Michels-szel) a német Archiv für Sozialwissenschaft szerkesztője (a lapban Szabó Ervintől is közölt tanulmányokat, kritikákat), a heidelbergi, utóbb a berlini egyetem professzora 1933-ig. A hitleri hatalomátvétel után Lederer az USA-ba emigrált és NewYorkban lett a New School of Economic Research professzora. Lederer az 1900-as évektől 1918 júniusáig (tehát Szabó Ervin halála előtti hónapokig) kereken másféltucat, többnyire közgazdasági tárgyú tanulmányainak tiszteletpéldányát juttatta el budapesti barátjának, a Fővárosi Könyvtár központi katalógusában kimutatott írásai többségükben a Szabó Ervin-hagyatékból valók, s nagyobb részükön ott a sommás szerzői ajánlás: ,,Herzlichst Emil Lederer”, utóbb csak ,,Herzlichst Emil”, majd ,,Herzlichst E”. A magyar munkásság századvégi helyzetének megítélése szempontjából forrás- értékű tanulmány a Julius Bunzel gráci professzor által írt és 1902-ben megjelent Die Lage der gewerblichen Arbeiter in Ungarn című könyv (40623). Valószínű, hogy a fiatal, mindössze 24 — 25 esztendős Szabó Ervin segítséget adhatott e munka megírásához, mert ez a szerző is hangsúlyozta háláját a neki küldött tiszteletpéldány dedikációjában: „Zu dankbarer aufrichtiger Wertschätzung, Bunzel.” Ugyancsak 1902-ben jelent meg G. Schäfer Die Philosophie des Heraklit von Ephesus und die moderne Heraklitforschung című tanulmánya (Leipzig, 1902., 40929), a Szabó Ervin hagyatékból való példányban áll a következő szerzői dedikáció: ,,Herzlichste Grüsse, Gischa Schäfer.” A német nyelvterületről való dedikált könyvek címsorához érdekes apróságként tesz- szük hozzá: a 40554 helyszámon álló 1917-es osztrák útikalauzban is, amely szintén Szabó Ervintől származik, olvashatunk egy ajánlást: „Zur gelegentlichen Erinnerung an einem schönen Ausflug mit Hindernissen 3/4 Juli 1917.” Az ismeretlen ajándékozó bizonyára jobb híján nyújtotta át az 1917. április 3 —4-i ausztriai kirándulás végén a kezeügyébe eső bede- kert az idézett emléksorokkal kedveskedve Szabó Ervinnek, (aki egész életét végigkísérő tüdőbetegsége és fizikai gyengesége ellenére lelkes alpinista volt, amint ezt róla feljegyezték). Ez a dedikáció életrajzi adalékként is szolgál. * Végül még egy Szabó Ervinhez intézett dedikáció, ezúttal ismét egy világszerte ismert személyiség, az orosz anarchista Pjotr Kropotkin herceg emlékiratainak angolnyelvű fordításában. Az 1899-es kiadásban (Memoirs of a revolutionist, with a preface by George Brandes, 1., London, 40955/1) a belső címlapon olvassuk: ,,Meinem Freunde E. Szabó in Erinnerung an... ” — a pontokkal jelzett helyen az aláírás. Ennek betűi „Peter Kropotkin” hanyagul odavetett aláírásának olvashatók. Tény az, hogy Szabó Ervin számára nem volt túlságosan távoli a Kropotkin által reprezentált anarchizmus és a Kropotkinhoz való személyes kapcsolat sem elképzelhetetlen. Ezt az is valószínűsíti, hogy Szabó Ervin birtokában igen sok anarchista munka volt, köztük is feltűnő számban Kropotkin művei. Kettőt éppen egyetemista korában szerzett be. Nem kétséges, hogy Szabó Ervinnek része volt Kropotkin művei magyarra fordításában. Kropotkin „Kölcsönös segítségéit legalábbis az о helyeslése mellett, valószínű, hogy ösztönzésére, Szabó Ervin legjobb barátja, Madzsar József fordította le. Ismeretes, hogy a Szocialista Diákok Könyvtára sorozatnak Szabó Ervin volt 8 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve — XIII. 1966—67, 113
