A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1966. évi jelentése
továbbá a 20-as sz. gyermekkönyvtár), az egyes kerületek községfejlesztési alapjából pedig 3 kerületi könyvtárat (20., 21., 35. sz.) korszerűsítettünk. A könyvtárfejlesztés keretébe tartozik, hogy a jelentés esztendejében került napirendre az egyes nagyobb kerületi könyvtárakban kialakítandó prézens gyűjtemény kérdése. Az első ilyen gyűjtemény létrehozására a modernizált és kibővített 6-os sz. könyvtárban kerül sor. A fenti számadatok szerint könyvtári állományunk megközelíti a 2,2 miihó kötetet, illetve darabot, ami a korábbi év állományával szemben 3,8%-os növekedést jelent. A közölt táblázat adatai szerint a könyvtár beiratkozott olvasóinak száma több mint 8000-rel, 4,8%-kai emelkedett. Ugyanakkor a használt könyvek és egyéb könyvtári egységek számában nem egészen 100 000 darab az emelkedés, vagyis 1,5%. A könyvforgalom viszonylag kismértékű növekedése abból adódik, hogy részben a könyvtár központi épületének olvasószolgálati helyiségeit (kölcsönző és olvasótermek), részben pedig 8 jelentős kerületi könyvtárunkat felújítás miatt hosszabb ideig zárva tartottuk, ami a kölcsönzésben jelentős kieséssel járt. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közművelődési hálózatának a budapesti lakosság könyvellátásában betöltött jelentőségét a következő arányok mutatják: Év Könyvtárak száma Egy könyvtárra jut Ezer lakosra jut Ezer 6-14 éves lakosra jut km2 terület 1000 lakos kötet beír. olv. köles. köt. kötet beir. olv. köles. köt. 1963 1091 4,82 17,3 6802 88 3210 1175 221 6890 1964 1101 4,78 17,0 7052 91,0 3340 1325 236 7500 1965 1161 4,53 16,7 7582 92,5 3360 1611 281 8640 1 A központtal és a zenei könyvtárral (1964) illetve a zenei könyvtárral és a Libresszóval együtt (1965). 2 A központ, ill. a zenei könyvtár 100 000 (1963, 1964) és kb. 120 000 kötet (1965) közművelődési könyvtári anyagával együtt, de a duplumraktár és a létesítendő könyvtárak raktárának könyvei nélkül. Mint látható, az 1000 fővárosi lakosra jutó könyvek száma 1965-ben nem érte el a 800 kötetet, s a beiratkozott olvasók száma is elmarad a lakosság 10%-ától. Sokkal jobb a FSzEK gyermekkönyvtári ellátása, ahol a könyvek aránya kétszeres, a beiratkozott olvasók aránya pedig háromszoros. Ez utóbbi azt jelenti, hogy tízből csaknem három, 6 — 14 éves gyermek olvasója könyvtárunknak. Ha a jelentés évének adatait egybevetjük akár az 1 — 2 évvel korábbi megfelelő adatokkal, megmutatkozik a fejlődés. De e számok még mindig jelentékeny elmaradást mutatnak nemcsak egyes külföldi, hanem akár a hazai, vidéki adatokkal szemben is. Csak összehasonlításképpen közöljük itt, hogy 1964-ben a vidéki városokban a tanácsi könyvtárak állománya 1000 lakosra 1222, a községekben pedig 1102 kötet volt, a FSZEK-hálózat 705 kötetével szemben. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kölcsönzési politikája változatlanul az MSzMP művelődéspolitikai irányelvein alapul; a szépirodalmi művek közül elsősorban a szocialista eszmeiségű magyar, szovjet és népi demokratikus műveket, az ismeretterjesztő irodalomból pedig a dialektikus materializmust tükröző könyveket propagálja. E területen a beszámoló évében is jelentős eredményeket értünk el: a felnőtt könyveknél a szépirodalom fenti csoportjaiban a forgalom 30%-ról 31,6%-ra, az ismeretterjesztő irodalom megadott területén pedig 15,1%-ról 15,8%-ra emelkedett. Ugyanakkor a felnőtt kölcsönzésben az ismeretterjesztő könyvek aránya 30,9%-ról 31,8%-ra, a gyermek-kölcsönzésben pedig 30,4%-ról 33,8%-ra emelkedett. E számok azt a jelentős ered57
